Kiállítás

FEBRUÁR 20. - JÚNIUS 30. | A kiállítási koncepció szerint a korszak progresszív fotóművészeti látásmódjának és a város vizuális képének megmutatkozását egyként felvállalva, azzal a törekvéssel, hogy mind a művészeti, mind a várostörténeti perspektíva tetten érhető legyen.

Felhívjuk tisztelt látogatóink figyelmét, hogy a 20. századi modern magyar művészetet felölelő gyűjteményrészlegünk jelenleg nincs egységesen kiállítva. Ugyanakkor figyemükbe ajánljuk a Kiscelli Múzeumban január 31-ig látható, Kirakós hetvenhét + 7 műből – Válogatás a Fővárosi Képtár gyűjteményéből című időszaki kiállításunkat, melyben látogatók a múzeum zegzugos termeiben szokatlan társításokban találkozhatnak történeti és kortárs művekkel – a kiállítás ezek között teremt tematikus összefüggéseket, finoman szövődő kapcsolatrendszereket. A cím is ezt tükrözi: a művek egy kirakós logikája szerint kapcsolódnak össze.

ÁPRILIS 23. - SZEPTEMBER 6. | A kiállítás különlegessége, hogy a korábban szétszóródott hagyaték újonnan előkerült darabjai most először láthatók együtt. A Fővárosi Képtár gyűjteményében őrzött patinázott gipsz kisplasztikák, valamint fa- és linómetszetek mellett frissen feltárt grafikák és dokumentumok, illetve magángyűjteményekből kölcsönzött szobrok rajzolják ki a rövid, de sokrétű alkotói pályát.

A Kiscelli Múzeum állandó kiállítása a fővárosi nyomdászat 19-20. századi történetét mutatja be, olyan egyedülálló darabokkal, mint a budai Szentháromság-szobrot ábrázoló réz-nyomólap, az Egyetemi Nyomda betűkészlete, vagy a Landerer és Heckenast Nyomdából származó Columbia-nyomdagép, ami a 12 pont és Nemzeti dal nyomtatásáról ismert.

A kiállítás a múzeum udvarain a gyűjtemények egy olyan specifikus szegmensét kívánja bemutatni, melyek méretüknél fogva nem tudnak helyet kapni a múzeum falain belül, ám szerepük művészettörténeti és várostörténeti szempontból is igen jelentős.

Kiállításunk második része Budapest történetének egyik legérdekesebb és legjelentősebb korszakát idézi fel. Nemcsak a város főbb útvonalai, épületei, a gazdaság fejlődésének tendenciái élnek máig hatóan, de a város szellemi közege, kultúrája és humora is. A kiállítás természetesen csak mozaikszerű képet adhat Budapest arculatáról, lakóiról, felívelő fejlődéséről. A bemutatás legfontosabb szempontja, hogy az egyes korszakokat a látható műalkotások és tárgyak együttese idézze fel, s – a kaleidoszkóp mintájára – kerüljön fénybe az egykor élt emberek makro- és mikrokörnyezete, a művészet formavilága és annak változásai.

A Kiscelli Múzeum 2003 őszén megnyitott állandó kiállítása egy Magyarországon eddig nem bevett felfogást honosított meg. A kiállítás ugyanis a Fővárosi Múzeum saját történetére, századfordulón berendezett egykori tárlatára reflektál, ezt idézi fel. A bemutatott tárgyak – céhládák, festmények, órák, metszetek, ezüst evőeszközök és kancsók, érmek, szobrok és építészeti tervek stb. – az 1780-as évek, II. József császár, azaz Buda tényleges fővárossá válásának kora és 1873, Buda, Pest, és Óbuda egyesítése közti korszakról szólnak.

MÁJUS 16. - JÚNIUS 28. | A Lookbook a 2023-as, nagysikerű Divat & Város vizuális és gondolati kiteljesedése. A bemutatott anyag a divatfotográfia eszköztárával reflektál a városi létre, a stílus rétegzettségére, valamint az identitás folytonos alakulására. Ezek az alkotások a társadalmi és kulturális metamorfózis lenyomatai: olyan dokumentumértékű, mégis szubjektív látleletek, amelyek rávilágítanak, miként vált az öltözködés a városi önkép szerves részévé, meghatározva az önmagunkról és környezetünkről alkotott képünket.

ÁPRILIS 9. - DECEMBER 31. | A Vértessi család örökségének egyik legizgalmasabb aspektusa, hogy egyaránt felsejlik benne Budapest történetének 1860-1930 közötti időszaka és egy család négy generációs története. Ez a család ráadásul egy igen jól csengő foglalkozást űzött: három generáción át a város egyik legjobb illatszer-kereskedését mondhatták magukénak, ahol több nagy (ma is létező) parfüm világmárka mellett saját készítésű kölnivizeket, illatosító szereket is árusítottak.

MEGHOSSZABBÍTVA! | JÚNIUS 21. | A kiállítás a 19. század végétől kezdődően, Budapest példáján keresztül követi végig a távbeszélő technikatörténetét, a hálózat, a telefonközpontok kialakulását és fejlődését, de ugyanakkor a témakör társadalom-, és kultúrtörténeti vonulataira is nagy hangsúlyt fektet.