Barokk szoborcsarnok

A szoborcsarnokban a budavári Mátyás-templom előtt álló Szentháromság szoborcsoport 1712-ben felállított figurái, valamint a 19. századi pest-budai klasszicista épületeket díszítő szobrok és domborművek láthatók. Buda város vezetői - jezsuita ösztönzésre - úgy határoznak, hogy a török elleni harcokból visszatérő katonák által a városba behurcolt pestis elleni védekezésül közadakozásból Szentháromság-oszlopot emelnek. A felavatást követő néhány éven belül azonban a ragály újra támadt, ezért a tanács ekkor egy nagyobb emlék felállítása mellett döntött. A korábbi emlékmű részben ma is látható a budai Zsigmond téren. A második emlék egyházi felavatására 1713-ban került sor, amely ezt követően további tizenöt szoborral bővült. A szoborcsoport alsó régiójában az ember életét vezérlő angyalok és erények allegorikus figurái, a középsőben pedig a közbenjáró - Szűz Mária - és a kiállításban is megtalálható segítőszentek - Keresztelő Szent János, Xavéri Szent Ferenc, Szent Kristóf, Szent József, Szent Rókus, Szent Sebestyén, Nepomuki Szent János és Szent Ágoston - szobrai nyertek elhelyezést. A múzeum gyűjteményében található figurákon helyenként még ma is láthatóak a hajdani színezés nyomai: a vörös, zöld, sárga, kék és ólomfehér festék, az aranyfüst és ezüstpor maradványai.