Az egykori Pest megyei Bíróság épülete

Az egykori Pest megyei Bíróság épülete

1146 Budapest, Thököly út 97-101.

Építész: Kiss E. László (KÖZTI)

Területrendezés: Kiss E. Gusztáv (KÖZTI)

Tervezés: 1961-69, építés: 1969-73

 

Dokumentálás: 2021. július 

Fotók: F. Szalatnyay Judit, Gyimesi Kinga (15. kép); koncepció: Branczik Márta, munkatárs: Gál Csaba

Archív fotók: Fortepan, Hajdú-Bihari Napló

 

Az épület korabeli ismertetése:

Hajdú-Bihari Napló, 1963. január 8. p.1

(sz.n.): Új épületben a Pest megyei Bíróság. Magyar Nemzet, 1973. október 2. p 6.

 

A korábbi Pest megyei Bíróság (ma Budapest Környéki Törvényszék és Budakörnyéki Járásbíróság) épületének tervezésére a hatvanas évek elején kapott megbízást az egyik legnagyobb tervezővállalat, a ma is működő KÖZTI építésze, Kiss E. László. Kiss 1962-ben kapta meg az Ybl-díj II. fokozatát, ekkorra már két nagyobb épülete állt. A Dózsa György úton a Gyógyászati Segédeszközök gyára, és a Bőrgyógyászati Klinika új épületrésze és előadóterme, a Mária utcában. Az építész 1962-re el is készítette a tervet, de a munka „központi hitelgazdálkodási módosítás miatt” nem jutott el a kivitelezésig. Néhány év múlva ismét napirendre került a bírósági épület megépítése. Ekkor már Kiss E. Lászlót (saját elmondása szerint) egy angliai egyetemi állás várta, de a kiutazáshoz szükséges engedély feltétele a bírósági épület kiviteli terveinek leadása volt. 

A Bíróság hétemeletes, enyhe emelkedőn álló tömbje már távolról felhívja magára a figyelmet. A vasbeton szerkezetű épület homlokzatait a kor presztízsberuházásait jellemző bronzos, „Stopray” üvegbetétes függönyfal borítja, de látványos elemei az épületnek a toronyépület előtti, különleges tetőformájú tárgyalóterem vagy a legfelső emelet feletti, ívesen felhajló, nyersbeton héjazat is.

A belső térben is találunk néhány feltűnő megoldást, ilyen a bonyolult térstruktúrájú előcsarnok, az innen elérhető csigalépcső. Utóbbi abban az időben „kötelező” luxuseleme volt minden valamirevaló középületnek. Részletei itt inkább nyersek és a felhasznált anyagoknak köszönhetően kissé ipari jellegűek: zsaluzott nyersbeton mag körül futó, lebegő lépcsőfokok, sötétkék PVC borítással. Külső, copilit-üveg burkolatát eredetileg fényes, aranyszínű fémszerkezetek fogták össze. Az íves lépcsőnél jóval egyszerűbb, szinte spártai az előcsarnok másik oldalán nyíló lépcsőház kialakítása: műkő lépcső, vakolt falak, de a kapaszkodó szép erezetű természetes faanyagból készült. A ma már kevés helyen üzemelő páternoszter előtti fal bordás alumínium lemez burkolata még az eredeti, sajnos a liftek előtti falszakaszról ez mára eltűnt. 

A közelmúltban az építéskori állapotot tiszteletben tartva újították fel a toronyépületen kívül álló tárgyalótermi pavilont. Bár a főépület jellemzően puritán, itt a barátságos, melegszínű faburkolatok dominálnak. Valószínűleg az eredeti kialakítást mutatja a mennyezetvilágítás pontszerű megoldása, de számos íróasztal is az ide tervezett berendezés része lehet még. Ezek a bútorok mind fából készültek, némelyiket feketére mázolt fém kerettel kombinálta a belsőépítész, az emeleti, kisebb tárgyalótermek hasonlóan egyszerű vonalú asztalai pedig fekete, talán műbőrborítású lábazatot kaptak. Érdekesek az épületben még sok helyen látható világos fapadok is, ezek is az építéskori bútorozásból származhatnak. Ugyanígy eredetiek lehetnek a legfelső szinten elhelyezett könyvtár üvegezett szekrényei, sőt, talán még a jellegzetes smaragdzöld függönyök is! Ezen a szinten volt az étterem is, innen három, függőleges tengelyen elforduló ajtón lehetett kijutni a tetőteraszra, ahonnan fantasztikus pesti panoráma tárul elénk. 

Az épület valódi különlegessége a zsaluzott nyersbeton tetőfelépítmény! Kiss E. László többször tervezett olyan meglepő tetőelemeket, ami a brutalista építészeti stílus mesterét, Le Corbusier-t idézi, aki a hatvanas években valóságos építész ikonnak számított. Az épülethez 1969-ben készített műleírásában, Kiss E. László maga is utalt - bár csak a beruházás volumenére hivatkozva - a világhírű építészre. „… ilyen nagyságrendű egyedi nagyberuházásként igazságügyi korszerű épület hazánkban nem épült ebben az évszázadban és világszerte is csak kevés épül /legismertebb Le Corbusier Chandigarh-i épülete/."

A beruházás jelentősége ellenére a ház kevés figyelmet kapott a korabeli szaksajtóban, minden bizonnyal azért, mert Kiss E. László az épület átadásakor már rég Angliában élt. 

 

Galéria

 

 

Vissza a főoldalra: Virtuális leletmentés