A Bőrgyógyászati Klinika auditóriuma

A SOTE Bőrgyógyászati Klinika auditóriuma

1085 Budapest, Mária u. 41.

Építész: Kiss E. László (KÖZTI)

Kerttervező: Kiss E. Gusztáv (KÖZTI)

Tervezés: 1957–58, építés: 1959–63

Dokumentálás: 2023. április

Fotók: F. Szalatnyay Judit, koncepció: Branczik Márta, szöveg: Jelinek Dorka

Korabeli források:

K. E. L. (Kiss E. László): Budapesti Orvostudományi Egyetem Bőrgyógyászati Klinika új tömbje és auditóriuma. Magyar Építőművészet, 1963/6. pp. 12–17.

(sz. n.): Bőrgyógyászati klinika. Magyar Építőipar, 1964/1. pp. 22–23.

Sulyok Katalin: Az Orvostudományi Egyetem. Budapest, 1970/5. pp. 7–9.

A neoreneszánsz stílusú egykori I. sz. Sebészeti Klinika 1956-ban komolyan megsérült, előadótermét a szovjet tankok lövedékei erősen megrongálták. Az újjáépítés egy évvel később megkezdett tervezésénél a program részét képezte a Klinika bővítése is (lásd: A Bőrgyógyászati Klinika újjáépítése).

A 350 fős auditóriumot a tervező nem eredeti helyén kívánta újjáépíteni, hanem a kertben, félig a földbe süllyesztve helyezte el, lefedésére könnyed héjszerkezetet alkalmazott, így szerette volna az előadótermet a fák lombjaival harmóniában kialakítani. 

Az épület földbe süllyesztésének köszönhetően az előadók mind a kertből,  mind a Klinika épületéből meg tudták közelíteni a pulpitust egy földalatti folyosón keresztül. A katedra és a folyosó között még egy rejtett előkészítő helyiség is helyet kapott. A pulpitussal szemben helyezkedtek el a lelátószerűen megemelt széksorok. A hallgatóság a kertből, a széksorok fölötti szintben tudott belépni az előadóba, ahonnan kisebb előteret követően kezdett lelépcsőzni a nézőtér. Az előtérből íves lépcső vezetett le a mosdókhoz. A széksorok és az előtér között öltözőszekrények kaptak helyet, amelyek a térelválasztásban is szerepet játszottak. Az egyfunkciós épületet logikus alaprajzi elrendezése mellett a fesztávot egy mozdulattal elegánsan áthidaló gömbháromszöghéj lefedés szervezi tiszta egységgé. Eredetileg az ívháromszög alaprajz mindhárom oldala mentén hangsúlyos függőleges osztású acélszerkezetes ablakok helyezkedtek el. Vetítéskor a széksorok mellett futó ablakokat automatikusan mozgatható függönnyel lehetett besötétíteni, később befalazták az épületnek ezt a két oldalát. A székek háttámlájához fából készült, lehajtható „asztalok” csatlakoztak, amelyekbe az iskolapadokhoz hasonlóan bele is lehetett pakolni. A mozgatható tábla szinte eredeti állapotában volt még az épület bejárásakor, ahogyan néhány korabeli, fából készült szék és a beépített bakelit–fém hamutartóval ellátott asztal is. Itt kaphattak új funkciót azok az eredeti berendezésből származó asztalok is, amelyek az archív fotók alapján a Klinikáról származnak: a fából készült, feketére mázolt, sokszög alakú asztallapok színes keretezést kaptak, alacsony acéllábaik szintén fekete színűek. Az előadótermet akusztikai szempontból is korszerűen alakították ki, álmennyezettel, a falakon faburkolattal, ezeket azonban mára már lecserélték.

A Bőrgyógyászati Klinika épületegyüttese az 1945 utáni modern építészet szerkezeti és építészeti megoldásait rendkívül izgalmas módon alkalmazza, emellett az 1956-ban a Corvin-negyed környékén történt események lenyomataként jelenik meg a városszövetben. Nagy kár, hogy az auditóriumot bontásra ítélték, helyére új épület kerül. Az auditórium tervezőjének koncepcionális döntése volt, hogy alacsony tömeget helyezzen el a kertben, míg a jelenlegi tervekben egy négyemeletes épület szerepel.

Galéria

Kapcsolódó leletmentés: A Bőrgyógyászati Klinika újjáépítése

Vissza a főoldalra: Virtuális leletmentés