December 6.

Mikulás figura, 1940-es évek

BTM Kiscelli Múzeum Játékgyűjtemény

Helyszín: V. Kecskeméti utca 9.

TÉRKÉP

 

Bár e két Mikulás figuráról nem tudjuk, hogy pontosan melyik üzletből vándorolt a jót hozó puttonyba, vagy hogy hol és kinek a kiscsizmájába került ezen a decemberi éjszakán, egy viszont biztos: a Kiscelli Múzeum Játékgyűjteményének kedves darabjai. Ennek apropóján álljon itt egy rövid kis összefoglalás a pesti játékboltok történetről.

A mai értelemben vett játékkereskedelem a 19. században alakult ki, amikor is a polgáriasodó társadalomban egyre inkább ráébredtek arra, hogy a gyermekek fejlődésére milyen nagy hatással vannak a játékok. Főleg a század vége felé egyre változatosabb játékszerek készültek, amelyek eleinte a háziipar termékeiként jelentek meg vásárokon, később megindult a tömeges termelés, és megnyíltak az első, kifejezetten csak játékokkal foglalkozó üzletek. Az 1890-es évekre kialakult az önálló játékipar, ami egyre nagyobb méreteket öltött. A játékboltok megjelenése együtt haladt a polgárosodással, nem véletlen, hogy Magyarországon is elsőként a nagyvárosokban, főleg Budapesten nyíltak meg ezek a boltok. A 20. században kialakultak az olyan „ajándékozós” alkalmak is, mint a születésnap, névnap, egyházi ünnepek és főleg a Mikulás ünnep, valamint a karácsony. A téli ünnepkör alkalmával rendszerint a játékboltok kirakatai „játékkiállítássá” váltak, és az ünnepi városkép látványosságai lettek. 

A kereskedelem fellendülésével a kereskedők megítélése nem volt egyöntetű, voltak olyan felhangok, akik profithajhásznak, pénzéhesnek tartották őket, akik megrontják a gyerekeket. Ugyanakkor számos visszaemlékezés szól arról is, hogy milyen jól érezte magát az ember egy-egy ilyen üzletben. Karinthy Frigyes több írásában mesél élményeiről, amikor a gyermekének való ajándékvásárlás ürügyén órákat töltött az üzletben, és folyton újabb kérdést és kérést tesz fel, csak hogy hosszasan időzhessen e varázslatos miliőben. 

Ami az árukínálatot illeti, a játékok többsége német területről importként érkezett hozzánk. (Nürnberg, az egyik nagy európai játék központ után sokáig „norimbergi” üzletnek hívták a játékboltokat Pesten). Nagyon népszerűek voltak a fémlemezből készült játékok, a mechanikus játékszerek, építőkockák, a fából készült istállók, házikók, a különféle anyagból készített babák, és az 1900-as évek elején megjelentek a gumiból készült játékszerek is. És hol lehetett hozzájutni ezekhez? A kifejezetten szakosodott üzletek jellemzően a pesti Belvárosban helyezkedtek el. Kertész Tódor üzlete többször vándorolt, de mindvégig a kereskedelmi központban maradt, a Dorottya utcából a Kristóf térre, majd a Szervita térre költözött üzlete. Jelentős volt a Késmárky és Illés-féle vállalkozás, ami a mai Kossuth Lajos utcából később a Dohány utca 22-be költözött Árkád Bazár néven. Működött játékbolt a Kecskeméti utca 9. szám alatt is (Konta bácsi játékboltja), de volt a Szent István téren is egy (A Babatündérhez), a József nádor téren állt Pesendorfer Ferenc üzlete, a mai Széchenyi téren pedig a Rippel Károly-féle játékbolt. A Király utcában alkalomadtán érdemes volt betérni a Rothauser testvérek Tündérlakjába vagy a Váci utca 9. szám alatti Gyermekédenbe. Ezeken kívül játékosztály működött a Párisi Nagy Áruházban, később a Corvin áruházban is.

Nagyképhez kattintson az ablakra!

 

Vissza a kalendáriumra: Kiscelli Advent TO GO