A tűzoltók védelmezője - ONLINE

Hogy kerül egy szent mellé egy vödör és miért találkozunk vele köztereken vagy épületek homlokzatán? Miért és mikor vált népszerűvé Flórián, a Római Birodalom katonája, és miben segítenek a segítő szentek? Ha még nem láttatok kővizet, tartsatok velünk az online Vasárnapi Barangolón! Facebook esemény: https://www.facebook.com/events/2412699659027639/

 

A tűzoltók védelmezőjének ünnepét minden évben május 4-én tartjuk, ezért ebben a hónapban a múzeumban lévő szobrok segítségével mi is körbejártuk, kinek és miért van szüksége védőszentekre, hogyan ismerhetjük fel őket, és milyen történet húzódik mögöttük.

 

Az emberiséget az évszázadok során - a mostanihoz hasonlóan - sokszor sújtotta járvány. Amikor az orvostudomány még nem volt ennyire fejlett, az embereknek máshol kellett védelmet keresniük. A keresztények különböző szenteket hívtak segítségül, és ha a betegségből felgyógyultak vagy a kór elmúlt, szobrot állítottak nekik.

 

A budai várban található Szentháromság szoborcsoport is egy pusztító betegség alkalmával készült. A 17. század végén a fővárosban pestisjárvány tombolt és a lakók fogadalmat tettek: ha elmúlik a vész, akkor Szentháromság-szobrot állíttatnak a vár főterén. A járvány elmúlt és 1706-ban a szobor is elkészült. De sajnos három évvel később újra kirobbant a betegség és a lakosság ezúttal azt fogadta meg, hogy ha ez is elmúlik, akkor egy díszesebb és szebb szoborcsoportot állíttatnak. Az első szoborcsoport ma az óbudai Zsigmond téren áll.

1713-ra készült el Ungleich Fülöp és Hörger Antal munkája, a hatalmas, 14,4 méter magas, még több alakból álló, barokk szoborcsoport, melynek szoboralakjait ma a Kiscelli Múzeumban őrizzük. A budavári Mátyás templom előtt álló szobor ennek az eredetinek a rekonstrukciója, vagyis hű másolata.

 

A karantén alatt volt valamilyen elhatározásod vagy fogadalmad?

Nekünk volt:

,,Mi a karantén alatt minden nap lementünk sétálni a lépcsőház körül és szemetet szedtünk. Megfogadtuk, hogy ha vége a járványnak, akkor is folytatni fogjuk.” - Viola

,,Ha vége lesz a home office-nak, BKV helyett szeptemberig biciklivel fogok a Kiscellibe járni." - Sára

 

A szobrokon, képeken ábrázolt alakokat jelölések, tárgyak, szimbólumok segítségével tudjuk beazonosítani.

 

A szenteket könnyű felismerni, mert sokszor glória van a fejük felett és valamilyen tárgyat, alakot vagy állatot találunk mellettük, amiből ki lehet találni, hogy kiről van szó. Ezeket attribútumnak hívják. Az attribútum latin eredetű szó, amelynek jelentése "mellérendel", "neki tulajdonít". Olyan ismertető jegye tehát a szenteknek, amik az életükre, a cselekedeteikre vagy éppen a halálukra utalnak.

 

Vannak általános attribútumok, mint a fegyver vagy kard a katonáknál, a pálmaág a mártíroknál, a könyv a bölcseknél vagy apostoloknál, de vannak egyedi attribútumok is, mint a kulcs Szent Péternél, a bárány Keresztelő Szent Jánosnál, szemek Szent Lúciánál, torony Szent Borbálánál vagy akár foghúzó eszköz Szent Apollóniánál.

 

A rajzon látható Szentháromság szoborcsoport alakjai közül legkönnyebben a nagyszakállú Istent ismerhetjük föl kezében a Földet szimbolizáló gömbbel, jobbján (tehát ha szemből nézzük, akkor bal oldalon) Jézus ül és keresztet tart a kezében, mögöttük pedig a Szentlélek lebeg galamb képében. A kőszobor alján a nyilakkal átszúrt Szent Sebestyént találjuk, és Szent Rókust, az oldalára kötött flaskával, mellette kutyával. Őt a pestisből gyógyulók védőszentjeként tisztelik. (kép: Barangoló a Kiscelli Múzeumban című kiadványból Nemes Anita grafikája)

 

Neked mi lenne a saját attribútumod? Mi a kedvenc tárgyad, amiről fel lehetne ismerni a rólad faragott szobrot? Készítsetek fotót, amin látszódik az attribútumod és küldjétek el nekünk emailban a muzeumpedagogia@kiscellimuzeum.hu címre!

Az itt található akasztófa játékban öt olyan szót rejtettünk el, melyek az eddig leírtakban is szerepelnek. Kitalálod, melyek ezek a szavak?  https://wordwall.net/hu/resource/2454404

 

 

A következő rövid leírásokban szeretnénk bemutatni nektek néhány híres szentet és történetüket. Párosítsátok össze az őket ábrázoló köztéri szobrokról készült képekkel!

 

Szent Sebestyén a III. században élt Milánóban a keresztényüldözés idején. A császár katonatisztje volt, de hite miatt halálra ítélték, kikötözték és halálra nyilazták. Amikor már halottnak vélték, otthagyták. Egy özvegyasszony azonban rátalált, magához vette a súlyos sebesültet, és addig ápolta, míg föl nem épült. Amikor Sebestyén ismét megjelent a nyilvánosság előtt, úgy fogadták, mint aki holtából támadt föl. Attribútuma többek között a fa vagy oszlop, amihez kötözték, és a nyilak, amik (majdnem) halálra sebezték. A legnépszerűbb szentek közé tartozik, járványok idején gyakran hívták segítségül.

 

Szent Rókus a XIV. században, Dél-Franciaországban született. Miután szülei meghaltak, vagyonát a szegényeknek adta, ő pedig Itáliába ment, ahol pestisjárvány tombolt. Ápolta a halálos betegeket, érintésével sokakat meggyógyított. Mikor maga is elkapta a súlyos fertőzést, elvonult az emberek elől és egyedül, egy barlangban élt. A legenda szerint egy vadászkutya vitt neki nap mint nap élelmet, ezért Rókust ezzel a kutyával az oldalán szokták ábrázolni. A csodatévő ferences rendi szerzetest a pestisből gyógyulók védőszentjeként tartjuk számon.

 

A furcsa nevű Nepomuki Szent János szintén a XIV. században élt, nevét pedig szülővárosáról, a dél-csehországi Pomukról (ma Napomuk) kapta. Azért kellett mártírhalált halnia, mert ellenszegült a cseh királynak, és nem árulta el a királyné gyónási titkát. Ezért IV. Vencel elfogatta Jánost, megkínoztatta és végül a Károly hídról a Moldva folyóba dobatta. A folyók, hidak, hajósok, halászok, a papság, a gyónási titok védőszentje; árvizek idején is őt hívják segítségül. Feszülettel, vagyis a keresztre feszített Krisztussal a kezében és kalappal a fején szokták ábrázolni.

 

A fotókon látható szobrok között egy kakukktojás is található. Ki lehet ő?

 

Ha majd újra megnyílik a Kiscelli Múzeum és el tudtok jönni hozzánk, már könnyen fel fogjátok tudni ismerni nálunk is ezt a négy szentet. Figyelni kell, mert nem csak az a Szoborcsarnokban, de az udvaron is lehet valamelyikükkel találkozni.

 

 

Flórián a IV. században élt, a Római Birodalom katonája volt Diocletianus császár idején. Akkoriban még üldözték a keresztényeket, és mivel Flórián még élete árán sem volt hajlandó megtagadni a hitét, őt is halálra ítélték. A róla fennmaradt legenda szerint imájával megmentett egy lángoló épületet, ezért alakját vizesvödörrel és égő házzal ábrázolják. Századosi mivoltára katonai öltözéke utal. A középkori és újkori gyakori tűzvészek ellen őt hívták segítségül, a tűzoltók és a kéményseprők védőszentjükként tisztelik. Ünnepén, május 4-én sok helyen megemlékeznek róla.

 

A Kiscelli Múzeumban őrizzük azt Szent Flórián szobrot, mely egykor a Ferenciek terén álló Athenaeum ház kapuját díszítette. Az 1750-es évek második felében készült életnagyságú kőszoborban Flórián alakját onnan ismerhetjük fel, hogy egy lángoló kis ház áll mellette, amit az egyik kezében lévő, vödörből kiömlő (kő)vízzel olt, míg a másik kezében egy nagy (szintén kő-) zászlót tart.

 

Óbuda patrónusaként, azaz védőszentjeként több szoborral is találkozhatunk a III. kerület terein, utcáin. Mind közül a legnagyobb az a fogadalmi oltár, melyet 1758–1763 között gróf Zichy Miklós megbízásából Bebo Károly szobrászművész készített. A szoborcsoport bal oldalán a tűzvészek ellen védő Szent Flórián, jobb oldalán a földrengések ellen védő Neri Szent Fülöp szobrát láthatjuk, középen pedig egy másik, pestis elleni védőszent, Borromei Szent Károly imádkozik térdelve a feszület előtt. Ma a szentről elnevezett Flórián tér sarkán található a felújított szoborcsoport.

 

A Kiscelli Múzeum gyűjteményében egy másik Flóriánt is őrzünk. Az alábbi tárgyleírás alapján próbáld meg lerajzolni, hogy nézhet ki a szobor, és keresd meg, hogy a képek közül melyikre hasonlít a lagjobban.

 

Szent Flórián, XVIII. század

fülkeszobor a pesti városfalról

faragott, festett homokkő

 

"A szentet a barokk korban elterjedt ábrázolás szerint római katonatiszti egyenruhában, köpenyben, sisakban, az alakkal azonos magasságú zászlóval láthatjuk, amint – jelképesen – egy csöbör vizet önt egy emeletes, boltíves ablakokkal és nagykapuval ellátott épület tetejéről magasan fölcsapó lángnyelvekre. A megformálás a látszólag gyermekes fej-törzs-aránnyal, az arc „archaikus” mosolyával ókorias, „naiv” érzetet kelt, ugyanakkor a köpeny és a zászló mint mozgalmas háttérdrapéria alkalmazása illetve a testarányok alulnézetre való komponálása itáliai barokk műveltségre vall. (...) Az egyetlen tömbből kifaragott formák bumfordisága ellenére különleges harmóniát, szinte földöntúli derűt sugároz az alkotás. (...) Elképzelhető, hogy szobrunk korábban magánházat díszített – ilyen, tipikus városi házat formáz a szent mellett égő épület – s csak utólag került a városfalba. (...) A durva, szemcsés felszínen festés nyomai láthatók."

A megoldást a honlapunkon is megtalálhatod, a hónap műtárgyánál: http://kiscellimuzeum.hu/honapmutargya_home

 

A Kiscelli Múzeum kiállítótereiben és gyűjteményében szebbnél szebb, díszes kályha található. A nagypolgári szobák ékessége sok esetben a szoba melegét adó cserépkályha volt. Az 1800-as évek elején klasszicista stílusban készült el ez a mázolt kályha, melynek készítője szándékosan rongáltnak, régiesnek alkotta meg, ugyanis ebben a korszakban divatosnak számítottak a romok. Sok festmény hátterében is felfedezhető egy-egy antik rom képe. A barna cserépkályha tele van repedésekkel, amelyekbe a művész galambokat és gyíkokat helyezett, mintha csak egy erdő mélyén álló fatörzs lenne. Az állatoknak szimbolikus jelentése is van: a galamb a jóságot és a szelídséget jelenti, míg a gyík, ami a napra fekszik ki melegedni, a hitet jelképezi.

 

Töltsétek le a Barangoló könyv cserépkályháját itt és népesítsétek be újságokból kivágott állatokkal és növényekkel a lapot. Az elkészült kollázsokról küldjetek nekünk fotót!

 

 

Vissza a főoldalra: Vasárnapi Barangoló