December 16.
Olasz gyártmányú „Lencsi” baba (helyesen Lenci)
BTM Kiscelli Múzeum Játékgyűjtemény
Helyszín: V. Szent István tér 4-5. (egykor V. Nagykorona utca 12.)
Teste textíl, arca festett. Barna hajú. Rózsaszín ruhában, főkötővel, sárga cipőben. Kék filc virág díszítés a ruhán és a kalapon is.
A Kiscelli Múzeum Játékgyűjteményében számos baba található a lehető legváltozatosabb korszakokból. Advent 16. napján közülük egy igazi Lencsi babát mutatunk meg. Lencsi vagyis helyesen Lenci, de erről egy kicsit később…
Előbb meséljünk inkább arról, hol is lehetett babákat vásárolni az 1930-as évek Budapestjén? A játéküzletekről korábban már sok szó esett. Most egy kifejezetten babákat árusító üzletről szeretnénk mesélni egy keveset. Mert hogy ilyen is volt annak idején a fővárosban, még pedig igen frekventált helyen, a Szent István téren. „Liebner Zsigmond Gyermekjáték Áruháza a „Babatündérhez” nagyban és kicsinyben Budapest Nagykorona utcza 12. A Lipótvárosi Bazilika főbejáratával szemben” – így ajánlotta magát díszes reklámhirdetésben a tulajdonos. A Nagykorona utcát ma a Hercegprímásnak hívják, a Liebner-féle üzlet helyén pedig egy nemzetközi kávézóláncolat üzlete működik a Szent István tér sarkán. Az üzlet 1868-tól több generáción át az 1948-as államosításig ugyanezen a helyen működött. Változás csupán a kínálat modernizálódásában történt, na és persze a cég megnevezésében. Az 1920-as évektől ugyanis Liebner bácsi Játékboltja névhasználatra tértek át. Ebből az időszakól származik a képen látható babánk is, ami egy igazi Lencsi baba. Valójában készítője után helyesen Lencinek kellene írnunk, de miután a jól ismert kedves dal után nálunk így terjedt el, maradjunk most a Lencsi írásmódnál.
Ezt a sajátos megjelenésű babatípust Elena König találta ki, aki egy több nemzetiségű családban az olaszországi Torinóban született, és meglehetősen hányatatott gyermekévei során több országban is élt, többek között lakott Budapesten is egy ideig. Az első világháború időszakában újra Torinóban találjuk, ahol olcsó textilbabák készítésével próbált némi keresetre szert tenni. A frontról hazatérő férje támogatására aztán komoly üzleti vállalkozás lett az addigi mellékes állásból. Elena, vagyis becenevén Lenci kidolgozta babái egyedi karakterét, a fejeket jól domborítható és alakítható nemezből készítette, és kikísérletezte azt a szájat és azt a tekintetet, amilyet csak egy igazi Lencsi baba tud. Ha megnézzük a mi babánk is oldalra tekint (ahogy az összes Lencsilány), szája erősen zárt állású, és ha esetleg egy ismeretségi körükben létező valós kislány vonásait vélnék felfedezni a sapkácska alatt, az sem véletlen. Elena König babái mindig nagyon életszerűek voltak, sőt, az 1930-as években korabeli hírességek vonásait másoló arcokat is készítettek. Volt például Marlene Dietrichet vagy Josephine Bakert utánzó babák. Az egyedi tervezésnek, a jól kidolgozott ruháknak köszönhetően a Lencsi babák meglehetősen drága játéknak számítottak. Jó érzékkel az egyre nagyobb üzleti hálózatot magáénak mondható mondható König asszony kitalálta, hogy a babák kollekciókat alkossanak, és a gyermekek (valamint a felnőttek) minél több darab beszerzésére törekedjenek a gyűjteményükben. Ezért a Lencsi babáknak több sorozata is kialakult. A Grunetto babák kissé ducik, a Lucia babák óriási szemükkel bájolnak. A már említett, hírességeket utánzó babák a Boudoir típusba tartoznak.
Hogyan nézett ki Liebner Zsigmond Gyermekjáték Áruháza a "Babatündérhez"? Kattintson az ablakra!
Vissza a kalendáriumra: Kiscelli Advent TO GO