2020 - Kiscelli Húsvét ONLINE

A török uralom alól való felszabadulás a vallási érzületeknek, a Mária-kultusz feléledésének új erőt adott.

Óbuda urai, a Zichy család tagjai, László és Péter 1691-ben Esterházy Pál nádor által egy a stájerországi Mariazellbe vezetett zarándoklat során határozták el, hogy annak mintájára Óbudán kegykápolnát építtettnek és abban kegyszobrot helyeznek el. 1702-ben megrendelték a mariazelli Madonna hiteles másolatát, innen a név: Klein Mariazell. Az új kápolna azonban csak 1724-re épült fel, az addig zsámbéki kastélyuk kápolnájában őrzött szobrot pedig 1733 helyezték el benne. De már ebben az évben, a szeptember 8-i Kisasszonynapon (Szűz Mária születése napján) ezrével jelentek meg zarándokok, hogy hódolhassanak a csodatévő szűz szobra előtt.

Ekkoriban telepedett le a trinitárius rend is Óbudán azzal céllal, hogy újabb vallási központot hozzanak létre. Koldulórendként célzottan olyan helyet kerestek maguknak, ahol nagy tömegek fordulnak meg, hogy ezáltal a fogolykiváltásra fordítandó pénzadományokat könnyedén össze lehessen gyűjteni. Ugyanakkor az óbudai kegyhely iránt fokozódó érdeklődés miatt szükségessé vált, hogy a zarándoklatok szervezett keretek között történjenek, valamint a kegyhely gondozása is megfelelő kézben legyen. Ezen feladatokat pedig egy épp letelepülő szerzetesrend kiválóan el tudja látni. Zichy Péter özvegyével, Bercsényi Zsuzsannával 1738-ban fejeződtek be az alkudozások. Az egyezség értelmében a trinitáriusok megkapták a templom, a kolostor és a kert számára szükséges telket, valamint a régi kápolnát kegyszoborral, berendezéssel együtt. 1743. szeptember 7-én négy határkő ünnepélyes elhelyezésével kijelölték a rend új birtokát az óbudai szőlőhegyen.

Johann Entzenhoffer bécsi építész elkészítette a felépítendő templom és kolostor terveit. Az építkezés 1745-ben a múzeumudvaron ma is látható kút fúrásával, majd a kolostorépület alapozásával kezdődött. Később a kripta, a szentély és a sekrestye, az oratórium munkálataival folytatódott. Legvégül a templomtér épült, melyet 1758-ra fejeztek be. A kétszintes barokk kolostor földszintjén a műhely, a konyha, a pékműhely és egyéb gazdasági helyiségek sorakoztak, illetve itt volt a refektórium és a kórus is, az első emeleten a szerzetesi cellákat alakították ki. 1760. szeptember 8-án az addigi legnagyobb ünnepség közepette felszentelték a templomot és a kegyszobrot áthelyezték a kápolnából az új főoltárra.

Időközben az elhunyt grófnő fia, Zichy Miklós és halála után felesége, Berényi Erzsébet továbbra is pártfogolta a rendet. Folyamatosan biztosítottak az építkezéshez elegendő pénzügyi támogatást, élelmet és egyéb adományokat: gondoskodtak a templomberendezés, a miseruhák és az ötvöstárgyak beszerzéséről, a könyvtár és hangszergyűjtemény gazdagsága is a család nagylelkűségéről tanuskodik. Valamint az ide érkező hívők - évente mintegy ötvenezren - bőséges adományokkal segítették a rend fenntartását.

Azonban a trinitáriusok nem sokáig élvezhették óbudai tartózkodásukat. 1783-ban II. József feloszlatta azon szerzetesrendeket, melyek szerinte nem végeztek hasznos munkát, nem tanítottak vagy nem gyógyítottak. Való igaz, hogy ezen tevékenységek nincsenek a trinitáriusok által vállalt feladatok között, ugyanakkor közel kétszázezer török fogságban lévő magyar fogoly kiváltása hozzájuk kötődik. Végül el kellett hagyniuk az országot, a kiscelli kolostorban és templomban hátrahagyva mindenünket. A belső berendezéseket széthordták vagy elárverezték, az épület pedig a kincstár kezébe került. 

II. József 1783. február 25-i udvari dekrétumával feloszlatta a trinitárius rend minden létesítményét.

Miután 1784 februárjában e rendeletet a kiscelli trinitáriusoknál is foganatosították, a kolostorépület és a templom hasznosítására többféle elképzelés született –magtár, polgári kórház, raktár stb. – végül a templomi felszerelés elárverezését követően kaszárnyává alakították az épületet. A templom terét osztófalakkal, és ezekre terhelt födémekkel négy szintre osztották, a csatlakozó kolostorszárnyat pedig három emeletesre falazták fel, hogy a templom szintjei megközelíthetők legyenek. 1786 szeptemberében az Esterházy Miklós gyalogezred két századát telepítették ide.

A kolostorépülethez közeli egykori kamarai fogadót őrházzá alakították, a kiscelli szőlődombon pedig két nagy barakkból álló lőporraktárat létesítettek.

Érdekesség, hogy a kiscelli kaszárnyában 1786 szeptembere és 1788 februárja között Verseghy Ferenc, a magyar felvilágosodás kiváló literátusa teljesített tábori lelkészi szolgálatot. Császár Elemér, Verseghy életrajzírója a költő pap kiscelli életéről ezt írta 1903-ban: „[…]szerette a szabad természetet, az egészséges levegőt, amiben itt, a budai hegyek szomszédságában bőven volt része. […] A mélységes nyugalom, mely a természeten elömlött, az ő szívébe is megnyugvást hozott.”

Ugyanezt a nyugalmat, és a természet szépségét élvezhették azok a francia katonák is iscellben, akik itt voltak hadifoglyok a koalíciós, majd a napóleoni háborúk idején, 1791 és 1801 között. Az egyik itt raboskodó francia százados idilli emlékképeket őrzött még évtizedek múltán is a kiscelli magaslatról és az innen nyíló nagyszerű látványról. Visszaemlékezésében külön kitért arra, hogy mennyire tetszett neki a Duna élénk hajóforgalma, amelyet a kiscelli kaszárnyából figyelhetett meg.

A 19. század későbbi évtizedeiben a kaszárnyában elsősorban hadastyánok, kiszolgált, rokkant katonák laktak, illetve bizonyos épületrészeket élelmiszer- és katonai ruharaktárnak használtak. A 19. század végén kiürítette a hadikincstár a kiscelli kaszárnyát. Jó két évtizeden át csak szükséglakások voltak benne, majd 1912-ben egy Bécsből idetelepült bútorgyáros, Max Schmidt látta meg az egykori kolostorban rejlő nagyszerű lehetőségeket.

Az egykori kolostort, majd kaszárnyát az 1910 őszi tárgyalások után az 1911 januárjában kelt adás-vételi szerződés alapján Schmidt Miksa bécsi bútorgyáros, műkereskedő és műgyűjtő vásárolta meg.

Az új tulajdonos az épületet az ekkor már hírnévre szert tett bécsi és budapesti székhelyű lakberendezőháza, a Friedrich Otto Schmidt cég számára kívánta bemutatóraktárként, valamint saját műgyűjteménye számára múzeumként hasznosítani. A melléképületekben műhelyeket rendezett be. A főépületet a bécsi Am Hof téren álló 18. századi, Franz Anton Hillebrandt által tervezett, 1912-ben lebontott Haditanács épületéről származó kapukkal és attikadíszekkel ékesítette, a déli melléképületszárny park felőli oldalába pedig a bécsi Alser kaszárnya két kapuzatát építette be.

Schmidt az egykori kolostor, majd kaszárnya helyiségeiben különféle, történeti és modern stílusú enteriőröket rendezett be, az egykori, a katonaság által szintekre osztott templomszárnyban pedig a műgyűjteményét helyezte el, illetve a templom egykori előcsarnoka helyén a meggyilkolt szeretője, Mágnás Elza számára rendezett be emlékkápolnát.

Schmidt a környéken további telkeket vásárolt. Ennek egyik oka régészeti szenvedélye volt. A német hagyomány alapján Attila favára után kutatott a terepen, de eközben középkori leletekre bukkant, amelyeket a kastéllyá varázsolt épületében tárolt. Schmidt tudatosan egy múzeumot és e mellett a telekvásárlások révén egy nagy, összefüggő, Attiláról elnevezett parkot kívánt létrehozni, amelyet a fővárosnak akart adományozni.

Budapest az 1920-as években nem akarta az ekkor már Budapesten élő Schmidt Miksa nagyvonalú ajándékát elfogadni, mert a bútorgyáros kikötése az volt, hogy az általa összevásárolt parkterületbe ékelődő magántelkeket vásárolja meg a főváros.

Végül 1935-ben végrendeletileg maradt a városra a kastély és a környező, a mainál jóval nagyobb területű park. A hagyaték elfogadása a mai napig érvényes kikötés: a kastélyban a főváros köteles a gyáros hagyatékából múzeumot létesíteni. Ma ennek a feltételnek az önálló gyűjteményi egységként kezelt Schmidt-archívum és a bútorgyűjteményben őrzött Schmidt-bútorok gondozásával felel meg a Kiscelli Múzeum.

A főváros a saját múzeumát, a Fővárosi Múzeumot költöztette a kiscelli Schmidt-kastélyba 1936–41 között, de a világháború közbejötte, illetve az ostrom pusztításai folytán csak 1948-tól tud itt kiállításokat rendezni.

A Schmidt Miksa által teremtett park a késő historizmus kertépítészetének jellegzetes magyarországi képviselője volt. Viszonylag olcsó eszközökkel, nem túl nagy kertépítészeti beavatkozásokkal hozta létre a hangulatos díszkertet. Valószínűleg nem készült külön parkterv az átalakításokhoz, és nem korrigálták nagyarányú földmunkákkal a korábbi bányászati tevékenység által átformált terepet. A fennsík megmaradt sík felületeit műkő szobor-, váza- és balusztrádelemekkel, szabálytalan alakú szegélykövekkel körbevett pázsitfelületekkel emelték ki.

A egykori parkban József Főherceg bérháza, a Présház épülete, a Kertészlak még ma is áll, ahogy a Szent Vér kápolna és a Kálvária - kissé átalakítva illetve áthelyezve - szintén a park díszei. Sajnos az Etelka Villa gyönyörű épületéről vagy Graf József egykori nyaralójáról már csak emlékeket őrzünk.

Archív fotók, tervrajzok, dokumentumok és légifelvételek segítségével Rostás Péter, a Kiscelli Múzeum igazgatója, a Schmidt-archívum kurátora Nemes Anita grafikus segítségével elkészítette a Kiscelli Park látványtérképét; érdemes egy tavaszi sétán a mára erdőssé vált parkban felkeresni a régi nyomokat.

A Kiscelli Múzeum gyűjteményein át a főváros történetének különböző aspektusait és korszakait ismerheti meg a látogató, 1686-től egészen napjainkig. A múzeum állandó és időszaki kiállításainak a legtöbb esetben ezek a gyűjtemények adják a gerincét, emellett különböző online sorozatainkban is ezeknek a minél szélesebb körű bemutatását tűztük ki célul. 

A Kiscelli Múzeum újkori várostörténeti osztályának gyűjteményei:

Fényképtár, Játékgyűjtemény, Plakáttár, Vegyes életmód-történeti gyűjtemény, Zászlógyűjtemény, Üveg-, kerámia-, porcelángyűjtemény, Térkép-, kézirat- és nyomtatványtár, Sajtó- és nyomdászattörténeti gyűjtemény, Óragyűjtemény, Műszaki gyűjtemény, Néprajzi gyűjtemény, Építészeti gyűjtemény, Textilgyűjtemény, Bútorgyűjtemény

Az alábbi linken állandó kiállításunkat járhatják be virtuálisan: http://kiscellimuzeum.hu/virtualis_tura

Letölthető kifestők és kirakók:

Az egykori, színpompás Schmidt kastélypark helyén a múzeum körül ma zegzugos erdő csábítja az Óbuda dombjain kirándulni vágyókat. Tavasz van, rügyeznek a fák, egyre zöldebb és színesebb a természet. Fessük ki most mi is a Kiscelli Múzeum húsvéti színezőjét és készítsünk belőle kirakót és memori játékot!

Ragasszuk föl a kiszínezett sablont egy vastagabb papírra vagy kartonra (akár a reggeli cornflakes-es doboz külső felére), vágjuk föl tizenkét egyforma négyzetre (2. kép), és máris kész az egyszerű kirakó. Nehezítésként szabálytalan geometriai formákra is vághatjuk (3. kép)

A memorit két - vagy akár négy, hat, rengeteg - sablonnal lehet megcsinálni, ahol a sablonokat kettesével egyformára színezzük és egyforma négyzetekre vágjuk (2. kép). Lehet egyszínű vagy színes is, lényeg, hogy jól felismerhető párdarabokat kapjunk.

A sablonok pdf formátumban letölthetőek.

Kiscelli (origami) sárkány:

Ma a Kiscelli Múzeum bejáratánál köszönt minket Sárkány. Nekünk már nagyon hiányzik - s talán nem vagyunk ezzel egyedül. Most mutatunk egy megoldást, hogy a Sárkány ezekben az átmeneti időkben is velünk lehessen: elkészíthetjük papírból!

Semmi másra nincs szükség, csak egy (legalább) A/4-es papírra. A papír egyik sarkát hajtsuk be úgy, hogy a rövidebbik lapél a hosszabbikkal egybeessen, majd a maradékot vágjuk le, hogy négyzetet kapjunk. Nyissuk ki, majd minden átló és oldalfelező mentén hajtsuk félbe, majd kövessük az alábbi képes bemutatót lépésről-lépésre: