December 22. | Kiscelli Múzeum

December 22.

Felnyitható fedelű kartonpapír doboz, 1930 körül

BTM Kiscelli Múzeum Életmódtörténeti gyűjtemény

Helyszín: VI. Andrássy út 39.

TÉRKÉP

 

Szines karácsonyi szimbólumokkal dúsan díszítve. 

Készült a Budapesti Gyertyagyárban: Budapest XIII. Váci út 74.  

A karácsonyfa kötelező tartozéka a fény. Ezt manapság inkább elektromos füzérekkel oldjuk meg, korábban viszont a gyertya volt az egyetlen fényforrás az ünnepi díszbe öltöztetett tűlevelűn. Mai adventi meglepetésünk egy 1930-as évekbeli gyertyás doboz. 

A magyar gyertyagyártásnak a két világháború közötti időszakban négy jelentős országos gyára volt, ezek közül egy Sátoraljaújhelyen, három pedig a fővárosban működött. Közülük volt egy a Budapesti Gyertyagyár, amelynek üzeme a Vágóhíd utca 8. szám alatt állott. Ennek a gyárnak a termékeit csomagolták a most bemutatott díszdobozba. A gyertyakészítés – főleg a nagyüzemi – a 20. századra súlyos válságba jutott. Az elektromos világítás elterjedésével szerepe inkább csak a Halottak napi és a Mindenszentek ünnepre korlátozódott, a karácsonyi ünnepkörben egyre inkább csak a hangulatkeltés szerepét töltötte be. A magyar gyertyás ipar helyzetét ráadásul rontotta az osztrák és a cseh konkurencia, ami 1918-ig hazánkkal egy vámterületet élvezett. Iparvédelmi egyesületek sokszor panaszkodtak, hogy a külföldi gyertyákat hamisan magyar nemzeti színű csomagolással dobják piacra, ezzel óriási károkat okozva a hazai gyártóknak. Az 1900-as évekre nagyjából sikerült a helyzetet rendbe hozni, több új gyár is alakult itthon, amelyek bőségesen kielégíthették a magyar igényeket. Ám ekkor egy újabb szereplő jelent meg az európai – így a hazai – piacon: az amerikai kőolaj. Ez pedig hozta magával a paraffint, és az ebből készült nagyon olcsó gyertya elárasztotta a boltokat.  A hagyományos sztearin típusú gyertyákkal a gyártók csak úgy tudták tartani a versenyt, ha a minőségét rontották. Az eredmény pedig: a harmadosztályú, ún. „kompozíciós gyertyák” szép lassan visszaszorították az igényesebb, „príma gyertyákat”. A Budapesti Gyertyagyár ebben a viszontagságos időkben alakult 1908-ban. Kezdetben paraffin és sztearingyertyákkal jelent meg az üzletek polcain, valamint készített pince- és karácsonyfagyertát is. Az 1930-as években termékei a következők voltak: paraffin- és kompozíciós gyertya, színes karácsonyfagyertya, poharas mécs, sírmécses. Ebből az időszakból származik az itt bemutatott renaissance gyertya, amely piros színével hangulatos lángjával járult hozzá a karácsony melegéhez. 

És hol lehetett hozzájutni ehhez a gyertyához? Például ott volt a Párisi Nagy Áruház az Andrássy úton, ahol mindent árultak. Az áruháznak ez volt a varázsa, hogy egy épületben az élelmiszerektől kezdve a bútorokon, fehérneműn át a kiegészítőkig mindent meg lehetett vásárolni. Ezt a korban újszerű és felettébb modern kereskedelmi formát Goldberger Sámuel Gottlieb alapította 1898-ban. Az Andrássy útra 1911-ben költözött át az üzletház, és a városban betöltött jelentőségéről mindent elárul az a tény, hogy az ünnepélyes megnyitót maga a kereskedelmi miniszter celebrálta. Az áruház az 1920-as évekig családi vállalkozásban működött, utána vált részvénytársasággá. Érdekes, hogy a Goldberger família minden tagja kivette részét az üzemeltetésből, a Rövidáru Osztályt Margit, a Játékosztályt Jolán vezette. Oszkár az Élelmiszer Osztály élén állt, Imre az áruház igazgatói posztját töltötte be. Arabelláé volt a Kalaposztály, a legfiatalabb Goldberger, Ernő szintén osztályvezető volt. Az áruházban több mint nyolcszázan dolgoztak, és ez a szám karácsony tájékán akár meg is duplázódott. Több száz oldalas katalógusukból akár rendelni is lehetett. Például egy doboz színes renaissance gyertyát karácsonyra a Budapesti Gyertyagyártól.

 

Nagyképhez kattintson az ablakra!

 

Vissza a kalendáriumra: Kiscelli Advent TO GO