December 18.

Tüdős Klára által tervezett magyar díszruha, 1940 körül

BTM Kiscelli Múzeum Textilgyűjtemény

Helyszín: V. Kristóf tér 6.

TÉRKÉP

 

Tüdős Klára a magyaros divattervezés legjelentősebb képviselője volt. A debreceni születésű tervezőnő az Országos Magyar Királyi Iparművészeti Iskolában folytatott tanulmányokat, majd az Operaház jelmezkivitelező műhelyének lett a vezetője. 1933-ban Ferenczy Ferenc belügyminisztériumi titkár kezdeményezésére pályázatot írtak ki magyaros ruhák tervezésére, mely egyúttal a Párizstól független, művészi magyar divattervezésnek is lendületet adott, addig ugyanis szinte kizárólagosan a nemzetközi divatvonalak követése, eredeti párizsi modellek beszerzése volt a szabók által vezetett szalonok célja. Tüdős Klára is azért vált sikeressé, mert a magyar alapanyagból, díszítéssel készült, vagy a hazai formakincsből merítő ruhái is megfeleltek az aktuális divatnak. 1937-ben nyitotta meg Pántlika szalonját a Kristóf téren, ahol számos külföldi is megfordult. 1938 áprilisában, a Budapesten rendezett Eucharisztikus Kongresszust megelőzően nagysikerű magyaros bemutatót szervezett az Operaházban, ahol életkép-szerűen megrendezett jelenetekben az előkelő pesti társaság hölgyei viselték a különböző alkalmakra szóló öltözékeket.

Az évszázados hagyományra visszatekintő magyar nemesi viselet a 20. század első felében még nem tűnt el teljesen: nagyobb politikai eseményeken, családi ünnepeken – elsősorban esküvőkön – viselték azt az elit tagjai, a keresztény (felső) középosztály hölgyei pedig igyekeztek utánozni az arisztokrácia történelmi darabjait. A két bécsi döntés nyomán (1938, 1940) visszacsatolt magyar területekre való bevonulás, és az ezekhez kapcsolódó ünnepségek további alkalmakat teremtettek nemzeti öltözékek viselésére. 
Tüdős Klára is készített a régi nemesit idéző női díszruhákat megrendelésre, bár jobban vonzódott a magyaros, de nemzetközi divatnak megfelelő darabokhoz. A díszöltözetekhez a mintás selyemszöveteket gyakran maga tervezte és készíttette, a ruhaderék puffos ujját és a kötényt díszítő kézi hímzések dekoratív mintáihoz pedig részben a 17-18. századi úrihímzések, részben népi motívumok szolgáltatták az inspirációt.  A ruhákra jellemző volt a színek finom összhangjának keresése, a valódi hernyóselyem alapanyagok, és szinte a régi nemesi viseleteket idéző igényes kellékek használata. Ruháin a kapcsok, gombok aranyozott bronzból készültek, de jellemző volt a fémfonalas zsinórdíszítés is. 
A tervezőnő 1940 végétől a Corvin áruház magyaros nőiruha-osztályának vezetője lett, és méretes szalonját is oda helyezte át. Ruháiban ekkortól a címke felirata „Corvin Budapest – Tüdős Klára terve” lett.

 

Nagyképhez kattintson az ablakra!

 

Vissza a kalendáriumra: Kiscelli Advent TO GO