VITUKI toronyház

VITUKI toronyház

1095 Budapest, Hajóállomás u. 1. (Kvassay Jenő út 5.)

Építészek: Demény Tamás, Gaál György (IPARTERV, A Iroda, 2. osztály)

Szerkezettervezők: Ivanits Iván, Hatolkay Márta (IPARTERV)

Belsőépítész: Krencsey Iván (IPARTERV)

Építés: 1976, lebontva: 2020

Dokumentálás: 2014–2015

Fotók: Bakos Gergő, Fortepan, (Modern) (Ipari) Építészetért Alapítvány, koncepció: Branczik Márta, szöveg: Szász Adél Hanna

Korabeli források: 

(sz. n.): A könnyűszerkezetes építési mód álmennyezeti alrendszere. Épületgépészet, 1979/2.  pp. 94–96.

(sz. n.): (hirdetés) Magyar Építőipar, 1980/5. p. 324.

Demény Tamás: VITUKI Székház, Budapest. Ipari Építészeti Szemle 30.  1982. pp. 168–171.

Az egykori Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Központ (VITUKI) telkének két oldalát természetes módon a Duna, illetve a Duna ráckevei ága határolta, a harmadik oldalát pedig a HÉV vonala zárta le. Ezen a telephelyen működtek a vízügyi kutatólaboratóriumok és kísérleti állomások, míg a központi irodák a belvárosban voltak. A szakigazgatás és a kutatás egy helyszínen történő összekapcsolásának igénye miatt döntöttek egy új épületegyüttes megépítése mellett. Ennek megfelelően a tervezésnél az új épületbe az iroda-, konferencia-, oktató-, és könyvtárhelyiségek mellett szálláshelyként funkcionáló szobák is kerültek. A tervezéskor kiemelt szándék volt, hogy egy, a városképből kiugró, „jelként” viselkedő épületrész is létrejöjjön. Ennek megfelelően a funkciók elhelyezése jól olvasható volt az épület tömegalakításán, a 18 szintes toronyházi részben kaptak helyet az irodák, kutatószobák, tanácstermek. A további épületrészek, mint a 300 férőhelyes konferenciaterem, valamint a könyvtár és olvasóterem, illetve a porta már alacsonyabb tömegekként kapcsolódtak a kompozícióba. A konferenciaterem nagyon izgalmas kialakítást kapott, az épületet kívülről szemlélve is látható volt, hogy a négyzet alaprajzú, szabályos tömeg átlós csökkentése lépcsőzetes előadóteret rejt. 

A tervezés során az építészek éppúgy törekedtek a leggazdaságosabb szerkezetek beépítésére, mint a majdani energiatakarékos üzemeltetésre. A kor jellemző technológiáit és anyagait használták a homlokzaton, elemei előregyártással készültek, amelyek átszellőztetett kéregpanel rendszerűek voltak, ahol a létrejövő légáramlás átöblítette a burkolat és a fal közti részt, így csökkentve annak felmelegedését. Ennek a környezettudatos megoldásnak köszönhetően a klimatizálás energiaszükséglete alacsonyabb volt. Hasonló elveket tükrözve lett az irodák és tárgyalók nagy része északi, illetve keleti tájolású.

A csaknem 60 méter magas torony épületszerkezeti terheit monolit vasbeton falak és ehhez épített acélpillérek tartották, amelyek a résfalakra terhelve a talajra adták át a nyomást. Építészetileg izgalmas, hogy a közvetlenül a Duna-parton elhelyezkedő épületet alápincézték, aminek a Duna közelsége miatti talajvíz elleni szigetelése és felúszás elleni védelme komplex kialakítást igényelhetett. A szintek közötti födémet az emeleteken 16 cm, mellékhelyiségeknél 10 cm vastagságú, alul-felül sík vasbeton lemezek alkották — ma statikai okokból a panelek elvárt minimális vastagsága 16 cm. Az épület vasbeton szerkezetű falai és födémei a második emeletig monolit, felette nagytáblás zsaluzási technikával készültek. A homlokzaton alkalmazott előregyártott vasbeton kéregpanelek bennmaradó zsaluként is szolgáltak. A toronyépülethez hasonló épületszerkezeti kialakítást csak a földszinti könyvtár-olvasótermek kaptak, falaik szintén vasbetonból készültek, külsőleg pedig kéregpaneles burkolat fedte őket. Ezzel szemben az előadóterem vegyes szerkezetű, födémét acél rácsostartókra helyezett, előregyártott vasbeton panelekből alakították ki. 

Belsőépítészeti újdonság volt a hetvenes évek végén a 23. sz. ÁÉV által kifejlesztett TAVANIT ásványgyapot alapanyagú, bentonit kötésű keménylemez álmennyezeti és falburkolati rendszer, amelyet legelőször irodaépületnél itt használtak.

A székházat 2020 decemberében robbantással lebontották. Helyén most a Magyar Nemzeti Atlétikai Stadion és rekreációs park áll.

Galéria

Vissza a főoldalra: Virtuális leletmentés