TIT Budapesti Planetárium

TIT Budapesti Planetárium

1101 Budapest, Népliget

Építészek: Lux László, Tömöry Tamás (BME Magasépítési Tanszék)

Kerttervező: Csorba Veronika (FŐKERT) 

Tervezés: 1972–73, építés: 1975–77

Dokumentálás: 2021. február

Fotók: F. Szalatnyay Judit, Fortepan, fovarosi.blog.hu, koncepció: Branczik Márta, szöveg: Orbán Boglárka

Korabeli források:

Schalk Gyula: Planetárium és csillagászat. Gondolat Kiadó, Budapest, 1977 

Pesti László: Mi lesz veled, Népliget? Budapest, 1981/11. p. 552.

A budapesti TIT (Tudományos Ismeretterjesztő Társulat) 1966-ban rendelt a jénai Zeiss művektől egy UNIVERSAL – VI típusú projekciós planetáriumot, vagyis az égitesteket vetítéssel megjelenítő szerkezetet. Elhelyezésére azonban nem volt megfelelő helyszín, így szükségessé vált egy erre alkalmas épület létrehozása. A befogadó épület tervei, amelyek Lux László és Tömöry Tamás nevéhez köthetőek, 1972 és 1973 között készültek, az építkezés két év múlva, 1975-ben kezdődött meg a kiválasztott helyszínen, a Népligetben. Az első igazgató Ponori Thewrewk Aurél csillagász–történész volt, aki az épület egyik bejárata fölötti napórát is tervezte. 

Az épület nem csak funkciója miatt egyedülálló, ugyanis a kivitelezés és építkezés során is példátlan szerkezeti és konstruálási feladatokat kellett megoldani, úgy mint a külső oldali kupola tartóíveinek a henger alakú körfalra való beemelése (ezek egyenként körülbelül két tonnát nyomtak), illetve az 1200 m2-es kupolafelület faborítása, szigetelése és rézburkolattal történő lefedése. A külső kupolaszerkezet maga is figyelemre méltó 26 méteres átmérőjével és 18 méteres magasságával. Tartószerkezeti vázát 20 tartóív és ezek merevítő- és keresztívei képezik, erre került a teljes felületet borító faburkolat fekete szigetelőpapír borítással. A rézburkolatot tartó hajlított falécezetre pedig a bordákon visszahajtott és előre méretre szabott vörösréz lemezek kerültek. A felhelyezés után rögtön megindult az anyag természetes oxidációja, ennek eredményeként láthatjuk ma már zöldes színárnyalatban a jellegzetes kupolát. A homlokzaton igen változatos anyagpalettát alkalmaztak: norvég gránit, labradorit, bolgár fehérmészkő is található rajta. 

Az épületegyüttes két részre osztható: magára a planetáriumra és a kapcsolódó adminisztrációs részlegre, amelyek között az összeköttetést a műszerhez tartozó kapcsolószoba és egy kiállítási csarnok biztosította. Az épület „magját” a 400 fős projekciós kupola adja, amely köré egy szintén körgyűrű alaprajzú, 800 főt befogadó előcsarnok és kiállítótér csatlakozik. Ebből nyílnak a különböző kiszolgálóhelyiségek: ruhatár, pénztárak, árusítóhelyek. Az adminisztrációs részen találhatók a látogatók elől elzárt helyiségek: műhelyek, raktárak, fotólaboratórium.

A vetített égbolt hosszú éveken át kápráztatta el a Planetáriumba érkezőket, műsorait 24 év alatt körülbelül 3,5 millióan láthatták. Az idő azonban nem kímélte az épületet, állapota az évek során folyamatosan romlott, 2017-ben pedig végleg bezárta kapuit. Sorsáról azóta sem született döntés.

Galéria

Vissza a főoldalra: Virtuális leletmentés