A Munkásőrség egykori iskolája és kollégiuma

A Munkásőrség egykori iskolája és kollégiuma

1016 Budapest, Somlói út 49-51.

Építészek: Spiró Éva, Horváth Bertalan (LAKÓTERV)

Belsőépítész: Somogyi Pál (LAKÓTERV)

tervezés: 1970 k., építés: 1971-72

 

Dokumentálás: 2021. március, 2022. május

Fotók: F. Szalatnyay Judit, Penner Gyuláné (Somogyi Pál magángyűjteményéből), Kovács Dániel (6. kép)

koncepció: Branczik Márta, munkatárs: Gál Csaba

 

Az épület korabeli ismertetése:

S.É. (Spíró Éva): Iskola-kollégium a Gellérthegyen, Budapest. Magyar Építőművészet, 1973 / 4. pp. 40-47. (fotók: Penner Gyuláné)

 

A Gellérthegy nyugati lejtőjén, egy addig elhanyagolt üres tanácsi (= önkormányzati) telken épült fel 1972-ben a Spíró Éva és Horváth Bertalan tervezte kettős funkciójú épület. Azt, hogy milyen dilemmák és problémák elé állította a tervezés az építészeket, nem is lehetne az érintettnél jobban megfogalmazni: a telek „Iskolaépület céljára való alkalmasságát néhányan vitatták azzal a meggondolással, hogy a programnak megfelelő nagy volumenű építmény nem illeszkedhet a környező társasházak és villaépületek együttesébe. Mikor a döntés mégis megszületett, komoly problémát okozott, hogy olyan tömeget hozzunk létre, amely a Gellérthegy megszokott képét nem bontja meg, a vélt harmóniát — amit ugyan már több sikertelen társasházépítkezés „sikeresen” eltorzított — nem teszi disszonánssá.” Az ukáz tehát kimondta, ezen a helyen oktatási funkciót is magába foglaló, teljeskörű kiszolgálást biztosító kollégiumnak kell épülnie. De nem ez volt az egyetlen kötöttség: „A tételes program mellett a Középületépítő Vállalat — mint kivitelező — a munka vállalásának feltételeként az Outinord alagútzsaluzatos technológiát írta elő. A környezeti és telekadottságok az előirányzott technológiával együtt meglehetősen nagy kötöttséget jelentettek.” A tervezők ezeknek a korlátoknak megfelelően alakították az épületet: a lépcsőzetes tömegtagolás a domborzat rétegvonalait követte, így jobban illeszkedett a környezetbe.

Az épület előcsarnokából a keleti oldalán a kollégiumi szobákat, nyugati oldalán tantermeket lehetett megközelíteni. A földszint középtengelyében helyezte el a tervező az előadótermet (aulát), ami a sínen mozgatható (és még ma is működő!) falpaneleknek köszönhetően sokféle használatra volt alkalmas, egybenyitható volt az előcsarnokkal vagy az étteremmel, esetleg mindkettővel. A kollégiumi és a tantermi rész puritán kialakítása mellett az előcsarnok és az aula belsőépítészete a korszak valódi különlegessége! A korábbi, szigorúan geometrikus hagyománnyal szakítva itt már az ívek, körök domináltak, a sarkok nem élesek, hanem lekerekítettek. Az aula oldalfalának konzolos kiugrását a falburkolat ívesen követi, a radiátorburkolatot lekerekített sarkú téglalap formájú szellőzők törték át, a recepció és benne az öltöző paravánja csupa ív, a kisebb helyiségek mennyezetlámpái is kör alakúak. Ezeknél a részleteknél persze sokkal feltűnőbbek az előcsarnokba nyíló lengőajtók köralakú nyílásai! A négyrészes lengőajtókon át közelíthetőek meg a tantermi és a kollégiumi szárnyak lépcsőházai, de funkcionális szerepük mellett belsőépítészeti hangsúlyt is kaptak, a huszonéves tervező, Somogyi Pál, design-elemként használta őket. Az egzóta (mahagóni?) faburkolatot kör alakban áttört, fehér fémmel szegélyezett, üvegezett betekintő nyílások tagolják, velük harmonizál a szintén fehérfémből készült tolópajzs.

 

Galéria

 

 

Kapcsolódó virtuális leletmentés: A Munkásőrség egykori irodaépülete

 

Vissza a főoldalra: Virtuális leletmentés