Kátai József vaskereskedésének drótostót cégére

Együttműködés a Magyar Képzőművészeti Egyetem, Restaurátori Tanszékkel

 

Restaurátorok: Pethes Zsófia Mária, Szák-Kocsis Réka, Szűcs Hajnalka

Vezető Tanár: Forrai Kornélia

Konzulens: Vihart Anna

Muzeológus: dr. Balla Loránd 

 

A tárgy leírása:

A facégér a Kiscelli Múzeum- Újkori Várostörténeti Osztály Cégérgyűjteményi raktárából került a Magyar Képzőművészeti Egyetemre restaurálás céljából, több éve létrejött együttműködés keretében. 

A drótostót a magyar vándoriparosok közismert alakja.

A műtárgyat, amely az 1800-as évek végén készülhetett, leltári szám alapján 1917 előtt került a múzeumba. A hátoldalon lévő sablonozott felirat szerint a BUDAPEST SZÉKESFŐVÁROS MÚZEUMA vette tulajdonába. 

 

Restaurálás előtti állapot:

A festmény egy drótostótot ábrázoló, egészalakos portré táji háttérben. A festmény ábrázolása restaurálás előtti állapotban csak nagy vonalakban volt értelmezhető: a kép középpontjában egy kalapot viselő, botot tartó figurát látunk, felhős kék ég és vélhetően táji háttér előtt. A figura a megsötétedett lakkréteg miatt csak sziluettként mutatkozott. Restaurálás előtti állapotban az infravörös és a röntgen-radiográfiás felvételek segítették láttatni az ábrázolást, mely normál fényben alig volt értelmezhető.

A lakkrétegek erőteljes zsugorodása következtében mind a festményen, mind a kereten ún. krokodilbőrösödés volt megfigyelhető. Több helyen fizikai sérülések – karcolások, ütődések – nyomait fedeztük fel. Némelyik csak a festékréteg felszínét érintette, ám voltak egészen a hordozóig terjedő roncsolódások is. A deszkák hátoldalán hasadások és repedések voltak láthatók. A vizsgálatok több átfestéses réteget mutattak ki. 

 

Tisztítás, bontás:

Első lépésként a pergő, feltáskásodott festékréteget Lascaux MfCo finomszemcsés akril diszperzióval rögzítettük, Tikkurila 1050 aromásmentes lakkbenzines előnedvesítést követően. A rétegeket puhulás után szilikonpapíron keresztül préseltük vissza a felületre.

A száraz tisztítás során a vastag porréteget, illetve a gyengén kötődő szennyeződést finom ecsettel és porszívóval távolítottuk el.

A szegeket eltávolítva a cégért deszkáira bontottuk és kiemeltük a keretből. Ehhez multifunkciós szerszámot (rezgővágót), flexet, spachtlit és harapófogót használtunk. A röntgen-radiográfiás vizsgálat is csak ekkor történt meg. A szétszedés után láthatóvá vált, hogy a keret alatt is festett a deszka, viszont a lakkréteg ott nem borítja a felületet. A továbbiakban a deszkákat lesúlyozva tároltuk a hordozó esetleges mozgásának elkerülése miatt. (A súlyok alá szilikonpapír és hullámkarton elválasztóréteg került.)

 

Feltárás:

A festmény képoldalán kutatóablakokat nyitottunk. A rétegek rendkívüli összetettsége miatt több oldószer és oldószerkeverék is hatásosnak bizonyult.

Az alkalmasnak bizonyult oldószerek kombinálásával elkezdtük a festmény feltárását. Minden esetben lakkbenzines előnedvesítést és a végén áttörlést alkalmaztunk. Az eltávolítani kívánt rétegek között különbséget tehetünk.

A hátoldali tisztítást radírokkal, (Wishab szivacs, PVC alapú radír (Rotring Tikky)) majd Klucel M alkoholos oldatával végeztük, acetonos áttörléssel. 

A deszkák újbóli összeillesztését, szerkezeti megerősítését és a hiányok pótlását Lehoczki László asztalosmester végezte el. Ezt megelőzően metil-cellulózzal (Metylan normál) és Nowotex lapokkal levédtük a festmény előoldalát, a szállítás és az összeillesztés folyamata alatti sérülések elkerülése végett. Az összeragasztott képről, az előoldali védelmet minimális nedvesítéssel távolítottuk el.

A feltárás folyamata során leltünk rá a jobb alsó sarokban a szignatúrára: FRIDRICH LAJOS, valamint a felette lévő, átfestés rétegre világoskékkel írt „DEUTSCH K 8” feliratra. 

A festmény alsó szakaszán, a többrétegű átfestés, illetve az eredeti rétegeket nagy területen fedő, olajos tömítőmassza eltávolításához Recolor Strip-et (diklór-metánt és metanolt tartalmazó oldószer), illetve metil-cellulóz és Szuper Kromofág (szintén diklór-metán és metanol tartalmú) keverékét alkalmaztuk gyors lakkbenzines áttörléssel. Célunk az oldószer gélben való felecsetelése volt, hogy csak a legfelső rétegeken fejtse ki hatását. A felpuhult rétegeket cserélhető pengéjű szike segítségével távolítottuk el. Ekkor váltak láthatóvá az átvételi röntgen felvételen is kirajzolódó valós hiányok, melyek mérete jóval kisebb volt az eredeti festékrétegekre felvitt glettelésnél.

 

Szilárdítás, levédés:

A festmény képoldalán kutatóablakokat nyitottunk. A rétegek rendkívüli összetettsége miatt több oldószer és oldószerkeverék is hatásosnak bizonyult.

Az alkalmasnak bizonyult oldószerek kombinálásával elkezdtük a festmény feltárását. Minden esetben lakkbenzines előnedvesítést és a végén áttörlést alkalmaztunk. Az eltávolítani kívánt rétegek között különbséget tehetünk.

A hátoldali tisztítást radírokkal, (Wishab szivacs, PVC alapú radír (Rotring Tikky)) majd Klucel M alkoholos oldatával végeztük, acetonos áttörléssel. 

A deszkák újbóli összeillesztését, szerkezeti megerősítését és a hiányok pótlását Lehoczki László asztalosmester végezte el. Ezt megelőzően metil-cellulózzal (Metylan normál) és Nowotex lapokkal levédtük a festmény előoldalát, a szállítás és az összeillesztés folyamata alatti sérülések elkerülése végett. Az összeragasztott képről, az előoldali védelmet minimális nedvesítéssel távolítottuk el.

A feltárás folyamata során leltünk rá a jobb alsó sarokban a szignatúrára: FRIDRICH LAJOS, valamint a felette lévő, átfestés rétegre világoskékkel írt „DEUTSCH K 8” feliratra. 

A festmény alsó szakaszán, a többrétegű átfestés, illetve az eredeti rétegeket nagy területen fedő, olajos tömítőmassza eltávolításához Recolor Strip-et (diklór-metánt és metanolt tartalmazó oldószer), illetve metil-cellulóz és Szuper Kromofág (szintén diklór-metán és metanol tartalmú) keverékét alkalmaztuk gyors lakkbenzines áttörléssel. Célunk az oldószer gélben való felecsetelése volt, hogy csak a legfelső rétegeken fejtse ki hatását. A felpuhult rétegeket cserélhető pengéjű szike segítségével távolítottuk el. Ekkor váltak láthatóvá az átvételi röntgen felvételen is kirajzolódó valós hiányok, melyek mérete jóval kisebb volt az eredeti festékrétegekre felvitt glettelésnél.

 

 

RESTAURÁLÁS

 

 

ELŐTT

UTÁN

 
   
 

Vissza a főoldalra: Virtuális gyűjtemény