Vigyázz! Nagyfeszültség

2019. június 18. - szeptember 15.
 
A Kiscelli Múzeum – Fővárosi Képtár barokk belső udvarába tervezett szabadtéri műve a templom és a kolostorépület tetőszerkezete között átívelő sodronykötelekre függesztett, a távvezetékeken használatos vizuális jelzőket, ún. légi akadályt jelző piros gömbök számozott sorozatából áll. Az udvar egyik szegletében – mintegy az épület belső homlokzatába benőve, az architektúrára simuló, pszeudo-távvezeték vastraverzének harmadprofilját állítjuk fel. A kb. két méter magas fémszerkezet oldalára számozott, feliratozott, ipari karakterű lemeztáblákat rögzítünk, melyeken az energetikában használatos műszaki kifejezések szerepelnek (forráskorlátozás, szűk keresztmetszet, energiakorlátozás). Ezek a fogalmak a múzeumi feladatkörök alapfogalmai közül válogatott kulcsszavakkal (kutatás, gyűjtés, bemutatás, állományvédelem, publikálás) és a kábelek szigeteletlen voltára figyelmeztető feliratokkal és piktogramokkal keverve jelennek meg. A lemeztáblák számozása visszatér a levegőben ingó gömbökön. Az udvar bokraira és fáira elszórtan madártoll-felhőket terítünk. 
A mű egyfelől a múzeum szakintézményi működésének sajátos nyelvi regisztereiből és az energetikában használatos műszaki kifejezésekből sző kereszt-referenciáilis szövedékeket, másfelől az országot behálózó magasfeszültségű távvezetékek megidézése által a szigetelés nélküli kábelrengeteg madarakat tizedelő veszélyeire reflektál. Az installáció mediális megjelenítésébe és a közönségkapcsolati eseményekbe bevonjuk a Mályi Madármentő Állomás munkatársait. 
 
2015 óta a Kiscelli Múzeum – Fővárosi Képtár kiállítási stratégiájának fontos eleme, hogy a múzeumi múltat, a múzeumi közeget és a kortárs művészeti missziót összekapcsolva prezentáljuk. Vincze Ottó tárgyegyüttese is ebbe a koncepcionális vonulatba illeszkedik. Látványossága és könnyű olvashatósága jóvoltából oldott tónusban népszerűsíti a múzeumi működés és a környezetvédelem komplex gondolatköreit. Belesimul a füvezett, fás-bokros, a nyári hónapokban igen kedvelt  belső udvarunkba. Komoly erénye továbbá, hogy számos, a kortárs művészeti megközelítést és a madárvédelmet egyaránt népszerűsítő esemény kapcsolható hozzá – madárbemutató, röptetés, szakmai vezetés  – s hogy a különböző egyéb kerti rendezvények – koncertek, foglalkozások, fogadások – idején sem kell lebontanunk. 
A Múzeumok Éjszakáján az installáció apropóján sokszínű, szélesebb közönséget megszólító szakmai programot tervezünk.
 
Vincze Ottó (1964-)
 
Kisvárdán született, Szentendrén él és dolgozik. 
Intézményes művészeti oktatásban nem vett részt, de 20 éves korától rendszeresen kiállító alkotó. 
1993 és 1996 között Derkovits ösztöndíjas volt. Az 1990-es évek végétől számtalan rangos stipendium révén visszatérő kiállító Németországban és Svájcban, 2009-ben a Cité Internationale des Arts ösztöndíjában részesült, 2010-ben a Victor Vasarely ösztöndíj jóvoltából Párizsban dolgozott. A Párizsi Magyar Intézet 2011-ben egyéni kiállításon mutatta be ennek az időszaknak az eredményeit. Munkáit tekintélyes nemzetközi és magyar gyűjtemények őrzik, installációja a Magyar Nemzeti Galéria 1945 utáni Lépésváltás című állandó kiállításán is szerepel.
 
Többféle médiumot egybefoglaló installációi általában helyspecifikusak, szorosan kötődnek a környezet által sugallt gondolatokhoz, asszociációkhoz.