A skót teáskannája

Mi köze az ón teafőzőnek a skóthoz és a skótnak Budapesthez? Hogy kerül ide egy bőrönd, egy íróasztal és egy távcső? És mindez hogyan kapcsolódik egy gigantikus, heroikus vállalkozáshoz, ami a városlakók életét örökre megváltoztatta? Erről volt szó a februári Vasárnapi Barangolón, ahol a múzeumi felfedezés után mindenki megfesthette saját teásbögréjét. 

Ismered Budapest hídjait? Sorba is tudnád őket rakni? Százhetven éve, 1849-ben készült el az első, ami Pestet és Budát összekötötte, és aminek előkészületi munkái és építése közel két évtizeden át tartottak. Alig tudjuk elképzelni, milyen lehetett az élet előtte. Ladikok láncolatára fektetett fapallókon vagy a Duna jegén átkelni nagyon körülményes volt. Gondoljatok bele, ma hogyan juthatnánk át egyik oldalról a másikra, ha eltűnnének a hidak?

A Lánchíd tervezésével angol William Thierney Clark, a munkálatok vezetésével és az építés kivitelezésével pedig a skót Adam Clark lett megbízva. Adam Clark 1834-ben jött Pestre, és először a “Vidra” nevű kotróhajó tervezését és a dunai kotrásokat kellett irányítania, majd megkezdődhetett a Lánchíd két kőpillérének alapozása. Ehhez a Dunában munkagödröket kellett kialakítani, vagyis vízmentes aknákat létrehozni, hogy a vízszint alatt 16 méterrel lejjebb lévő agyagrétegre lehessen betonozni.

“A betonozáshoz szükséges cementet a beocsini bányából nyerték. A cementet magát a budai hídfőnél felállított üzemben készítették. A kőanyag egy részét, a gránitot Mauthausenből hozatták, más részét, a homokkövet Vácról és Sóskútról. A vasanyag túlnyomó részt Angliából került ide. A facölöpöket a szlavóniai erdőkből szállították.” (Műemlékeink sorozat, Dr. Radnai Lóránt: A Lánchíd, Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata, Budapest, 1961)

Óriási munkálatok folytak, hatalmas szenzáció volt ennek a monumentális szerkezetnek nem csak az építése, de már a léte is, belföldön és külföldön egyaránt. A Kiscelli Múzeum gyűjteménye több tárgyi emléket is őriz ebből az időszakból. Nem csak az eredeti, Széchenyi Lánchíd fakorlátjának egy darabját, amit 1914-es felújítás során cseréltek le, vagy Barabás Miklós híres festményét, ami a Lánchíd alapkőletételének ünnepségét ábrázolja, hanem az építtető Adam Clark hagyatékának egy részét is. Ide tartozik az állandó kiállítás ikonikus darabja: az ón teafőző, ami egy skót számára igazán fontos használati tárgy lehetett a mindennapokban.

A két órás múzeumpedagógiai foglalkozáson a Lánchíd építése mellett szó esett Adam Clarkról és Skóciáról is, ehhez pedig vaktérképet színeztünk, furcsa alakú teáskannákat kerestünk, elővettünk három teafőzőt a gyűjteményből, teafüveket is szagoltunk, és végül elolvastuk Andersen Bodza anyó meséjét. Az alkotás alatt még az egy teás kvízt is megfejtettük; az alábbi kérdésekkel most ti is tesztelhetitek teás tudásotokat.

Teás kvíz:

-Milyen állat siet nagyon az ötórai teára és milyen mesében?

(fehér nyúl-Alíz tükörországban)

-Kinek jósol a teafű Zórdót - vagy később fejetlen Hippogriffet?

(Harry Potter, Harry potter és azkabani fogoly)

-Milyen színű teák vannak?

(fekete, fehér, vörös, zöld….van még?)

-Milyen szendvicset szoktak az angolok az ötórai teához fogyasztani?

(uborkás szendvicset)

-Mit raknak az ötórai teába? Citromot? Vagy tejet?

(Tejet)

-Miért teavaj a teavaj?

 A világ bizonyos tájain, elsősorban Ázsia keleti és déli részén nagy hagyománya van a tea vajas ízesítésének. A tibetiek híres teája, a po cha, amelyet Kőrösi Csoma Sándor is sokat fogyasztott, úgy készül, hogy a felöntött teát sóval, cukorral, kendermaggal, árpaliszttel és legfőképp jakvajjal egészítik ki, igazi „erőlevessé” dúsítva az eredeti, híg főzetet. Minél zsírosabb a hozzáadott vaj, annál jobb ízű a tea – ezért kapta a legmagasabb, nyolcvan százalékos zsírtartalmú vajféleség a „teavaj” nevet.

Teát nem csak a messzi Kínából hozott teafűből lehet készíteni, a következő két kérdés hazánkban is megtalálható/megtermő tea alapanyagra kérdez:

-Ez a virág futotta be a 100 évig alvó hercegkisasszonyt, akit megszúrt az orsó.( A hercegkisasszony neve is a növény nevéből ered.) Virága halvány rózsaszín, indái szúrósak. Terméséből teát, szörpöt, lekvárt, bort készítenek. Őszi kirándulásokkor remek csemeg, de csak ha “már megcsípte a dér”.

(Vadrózsa//Csipkerózsa--Csipkebogyó )

-Mi az a növény, aminek virágából teát(megfázásra ), szörpöt, palacsintát , bogyójából lekvárt készítenek. Virága fehér.

A Harry Potter könyvek utolsó részében szereplő Pálcák Ura-minden idők leghatalmasabb erejű pálcája-ebből a fából készült.

(Bodza)

Vissza a főoldalra: Vasárnapi Barangoló 2020