A patikárius titkos receptje

Szérum, elixír, extracti belladonnae? Mit rejtenek a patika üvegcséi, létezik-e csodaszer, ki volt a görög Aszklépiosz és mit jelent a latin "Da sub signo veneni" kifejezés? Akit érdekel, vegyen részt a júniusi Vasárnapi Barangolón vagy kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét!

 

A reményeink szerint utolsó ONLINE Vasárnapi Barangolón a gyűjtemény egy külön egységét, az Arany Oroszlán Patikát “néztük meg”, aminek a végén egy patikárius-kvízt találhattok.
 
A Kiscelli Múzeum egy régi, pesti patika kiszolgáló helyiségét őrzi, vagy ahogy akkoriban nevezték: az officinát. Ma már teljes egészében műtárgynak minősül, az egykori gyógyszertárak emlékét, hangulatát idézi. De hogy kerül ide egy teljes berendezés? Vajon itt működött a gyógyszertár korábban a múzeumban?
 
Bár a gyógyszertárak ősének a szerzetesrendek által létrehozott gyógynövény-gyűjteményeket (vagy ispotályokat) tekintjük, az Arany Oroszlán Patika berendezése nem a kiscelli kolostor egykori lakóinak, a trinitárius szerzeteseknek a hagyatéka. Ugyan a kolostorral szinte egy időben, az 1700-as évek végén alapították a gyógyszertárat, a cseresznyefából készült, 1830-as évekből származó biedermeier bútorzat csak egy bő évszázaddal később, 1951-ben került a múzeumba a Pest és Buda történetét bemutató kiállítások mellé.Pest-Budán az első polgári alapítású patikák a 13-14. században létesültek. Ezek inkább szatócsboltokhoz hasonlítottak, hiszen a gyógyszereken kívül fűszereket, illatos vizeket, szeszes kivonatokat, pecsétviaszt, festékeket, gyertyákat és cukrozott édességeket is árusítottak. A patikáriusok a városok tehetősebb, tekintélyes kereskedői közé tartoztak.
 
Nagy előrehaladást jelentett, amikor a nagyszombati egyetemen  1772-ben megindult a gyógyszerészképzés, ettől kezdve ezt a hivatást is egyetemi képesítéshez kötötték.
 
Az Arany Oroszlán patikát Landerer József alapította 1794-ben, ekkor ez volt Pest hatodik gyógyszertára. Egy patika több helyiségből állt, a legdíszesebb teremben a vásárlókat fogadták. A táraasztalon (pulton) készítették el a gyógyszereket. A berendezést a táraasztalon elhelyezett mérleg, pénztár, zárható méregszekrény és óra egészítette ki. 
A gyógyszereket különféle üvegekbe rakták, gondosan felcímkézve, rajta a gyógyszertár címerével, az oroszlánnal, ami minden üvegen egy kicsit más és más. A sötét színű üvegekben tárolták azokat a gyógyszereket, amelyeket nem érhette fény. Sok akkori gyógyszernek még ma is használatos az elnevezése, ilyen például az ,,Extractum Belladonnae”, avagy a ,,szépasszony kivonat”, ami már a középkor óta használtak szépítőszerként.
 
A második képen is különleges receptúrát olvashatunk: mire jó a Dr. Jármay-féle (csoda) melltea?
Az Arany Oroszlán patika jelképe az oroszlánfej volt, de tudod, hogy mi a patikák nemzetközi jele? Melyik állat látható a gyógyszertárak címerében?
A régi Pest egy másik híres gyógyszertárára, a “Kígyó”-hoz címzettre emlékeztet a falon elhelyezett, szépen faragott fa-cégér, amely a 18. Század második feléből származik. 
Vajon miért a kígyó a gyógyászat állata?
Azt talán sokan tudjátok, hogy egyes hüllők mérgét gyógyszerek előállítására használják. A kígyó azonban már sokkal régebb óta a gyógyítás, gyógyulás jelképe.
 
Aszklépiosznak, a gyógyítás istenének attribútuma (jelképe) az orvosi pálca, amelyre egy kígyó tekeredik fel. Ez a motívum a mai gyógyszertárak cégérében vagy pecsétjén is gyakran szerepel. A vedlő, így az újraéledő testet jelképező kígyó egyetemes szimbólum: bőrének megújulása miatt az újjászületés, a gyógyulás és a halhatatlanság jelképe. Aszklépiosz szentélyei gyógyforrások, gyógyító barlangok köré épültek, ahol papjai, az aszklépidák gyógyítottak. A gyógymód abból állt, hogy a beteg a barlangban aludt, ahol gyakran rajta kívül nem mérges kígyók is voltak. Egy-egy új szentély hivatalos megnyitását a szent kígyó megérkezése jelentette.
 
A Kiscelli Múzeum patikájában Aszklépiosz lányának, Hügieiának a szobra áll, aki az egészség istennője. Mit tart a kezében? (2., 3. kép)
Aszklépioszt Zeusz olyan nagyra tartotta, hogy az istenek közé emelte, halhatatlanná tette. Az orvoslás és gyógyszerész szakma a mai napig nagyon komoly tudást és odafigyelést igényel. Nem véletlen, hogy a patikákban olyan fontos utasítások is előfordultak, mint a latin kifejezés: "Da sub signo veneni" vagyis "Add ki méreg jelzés alatt".

 

Az ókori és középkori gyógyászati eszközök közül vannak, amelyeket a mai napig használnak a népi- vagy a természetgyógyászatban. A piócás kezelés évezredek óta ismert és használt módszer, ha valakinek vérnyomás problémái vannak. A középkori orvosokat ,,Piócás embernek” nevezték.
De voltak ennél sokkal meghökkentőbb kezelések is, amiket ne próbáljatok ki! Például égési sérülésre ez a tanács hangzott el: „Végy egy élő csigát, és dörzsöld a nyálkáját az égéshez, és meg fog gyógyulni”. A híres fizikus, Newton, pedig állította, hogy a pestis járványt kiszívja a testből a bőrre kent varangyhányás. Mivel ezt sosem próbálták ki, nem tudjuk, hogy valóban működik-e. Az viszont biztos volt már a középkorban is, hogy bizonyos fűszerek és növények gyógyító hatással bírnak, de erről részletesen a következő posztban írunk.
 
A Kiscelli Múzeum patikájában bemutatott porcelántégelyeket Bécsben készítették 1820-60 között. Ebben az időszakban nagyon költséges volt a porcelántégelyek beszerzése, ami a tulajdonosok jómódúságára utal. Legtöbb edényünkben még megtalálható az eredeti gyógyszer is, a latin nyelvű feliratok pedig a gyógyszerkincs változatosságát jelzik. Van itt - többek között - kőrisbogárból, zöld dióból, ópiumból, pipacsból készült kivonat (extractum).
 
Most pedig egy szagolgatós játékra hívunk benneteket!
Ha a múzeumban lennénk, leülnénk egy nagy körbe a patikában, és becsuknánk a szemünket, hogy a körbeadott üvegcsék illatai alapján próbáljuk kitalálni, milyen fűszert vagy gyógynövényt ismerünk fel. Otthon is lehet hasonló játékot készíteni a szülők segítségével: a kamrában vagy konyhaszekrényben fellelhető fűszerekből, teákból, fűszernövényekből ti is tesztelhetitek tudásotokat! Fogjátok a fűszereket (bors, fahéj, paprika, curry, menta, bazsalikom, kamilla, rozmaring, levendula stb.) és tegyétek külön mindegyiket papírzacskóba vagy dobozba, hogy eltakarjátok a feliratot. Így szaglás alapján kell a többieknek kitalálni, hogy mi lehet bennük, vagy mire emlékezteti őket az illat, esetleg hol érezték már korábban. Nem könnyű feladat kizárólag a szaglásunkra hagyatkozni, érdemes kipróbálni!
Még több középkori gyógymódot vagy receptúrát itt találhattok.
 
 
Az Arany Oroszlán Patikát 1845-ben Jármay Gusztáv gyógyszerész vásárolta meg, aki homeopata osztállyal bővítette a kínálatot (ezért “Országos homeopata gyógyszertárnak” is nevezték). Ennek a gyógymódnak az a lényege, hogy a betegségeket a hasonló tüneteket kiváltó szerekkel kell gyógyítani, az adagok megfelelő hígításával. Mivel e gyógymódnak sok híve volt már akkoriban is, az Oroszlánhoz címzett Jármay-patika szinte vonzotta a gyógyulni vágyókat. Kedveltek voltak a Jármayak által készített házipatika-készletek, melyből Deák Ferenc dobozkája is látható a kiállításon.
 
A Jármay-féle (csoda) melltea egykor minden gyógyszertárban kapható volt. A természetben megtalálható gyógynövényekből, gyógyító hatású füvekből mi is készíthetünk “csodateákat”. Ehhez persze érdemes tájékozódni, hogy melyik növény milyen tünetre van jó hatással.
Az alábbiakban összegyűjtöttünk pár betegséget és kezelési tanácsot, melyek a saját csodakeveréketek alapjául szolgálhatnak. Készítsetek receptet, írjátok bele miből mennyi kell, tegyétek a keveréket befőttes üvegbe és alkossatok hozzá egyedi címkét!
 
Torokfájás, torokgyulladás
Ha érezzük a torokfájás első jeleit, készítsünk egy jó erős kakukkfűteát mézzel. Nem csak a gyulladást csillapítja, de a fájdalmas nyelést is csökkenti. Szintén nagyon hatásos torokfájás esetén a fokhagymaturmix is. 3 fej fokhagymát turmixoljunk össze 5 kimagozott citrommal és napi 3-4-szer igyunk egy-egy kortyot a keverékből.
 
Gyomorrontás
A gyomorpanaszok és görcsök enyhítésére kíváló orvosság a fodormentatea. A fodormenta görcsoldó, emésztésjavító és szélhajtó hatása miatt napi 3 csésze tea elfogyasztása ajánlott.
 
Szamárköhögés
Minden második órában vegyünk be egy teáskanálnyi fekete bodza és fekete ribizli levéből készült főzetet. Esetleg főzzünk meg egy liter vízben hat dióhéjat, egy fél cső kukoricát, egy fej vöröshagymát és ha félig kész, adjunk hozzá mézet és vajat, majd napközben többször kortyoljunk a keverékből.
 
Láz
Ha belázasodtunk, a legjobb módszer a láz csillapítására, ha fehérborba vagy ecetbe mártjuk a zokninkat és visszahúzzuk a lábunkra. Akármilyen hihetetlenül hangzik is, de tényleg beválik!
 

Most pedig jöjjön a játék! Az alábbi két kép szinte teljesen egyforma, viszont ha alaposan megnézzük, tizenhárom különbséget találhatunk rajta!  Jó szórakozást! 

A következő Vasárnapi Barangolóra és a nyári táborainkra már a múzeumba várunk benneteket!
 

A megfejtést itt láthatjátok:

 

Vissza a főoldalra: Vasárnapi Barangoló