2023 - Múzeumok Éjszakája
EZEN A NAPON MINDEN MÚZEUM MÚZEUMOK ÉJSZAKÁJA KARSZALAGGAL LÁTOGATHATÓ,
MELYEK MEGVÁSÁRLOKAHTÓAK A HELYSZÍNEN ÉS ONLINE:
Felnőtt karszalag (18 év felettieknek): 2.500 Ft
Gyerek karszalag (6-18 év közöttieknek): 1.200 Ft
6 éven aluliaknak és fogyatékkal élő látogatóknak és kísérőiknek ingyenes
Nyitva: 13 órától egészen éjfélig
KREATÍV PROGRAMOK - WORKSHOPOK
14:00 - 18:00
Frizuraszitázás w/ Letterpress Workshop
Szitázz pólóra, papírra, vászontáskára! Válassz a kiállításban szereplő, jólfesült hírességek frizurái közül és nyomtasd saját vagy a múzeumban vásárolt textilre szakavatott nyomdász segítségével!
14:00 - 16:00
Üdvözlet a Kiscelliből!
Ki szokott manapság képeslapot kapni? Készítsd el saját Kiscelli Múzeumodat 3D képeslapban, bélyegezd fel, címezd meg és mi elküldjük neked!
16:00 - 18:00
Erre varj hajat! w/ Képfaragó Műhely
Alkotóműhelyünkben a Múzeumok Éjszakáján ezúttal a fodrásztörteneti kiállítás fotóit dolgozzuk fel és hasznosítjuk újra. Képeket alkotunk fényképezőgép nélkül. A foglalkozáson frizurát varrunk és hímzünk, az elkészült alkotásokat pedig mindenki magával viheti.
17:00 - 20:00
Fodrászkodás, borbélykodás | Tárnoky Fodrásziskola növendékei
Mutatós frizurát szeretnél? Vagy egy csodás fonatot? Esetleg arra vágysz, hogy egy profi borbély kicsit igazítson a hajkoronádon? Irány a fodrász- és a borbélyszék! Most a látogatóké a főszerep!
A fodrász- és borbélybemutató után a Tárnoky Fodrásziskola hallgatói elkészítik az általad kiválasztott frizurát.
FODRÁSZBEMUTATÓ
16:00
Fodrász- és borbélybemutató | Tárnoky Fodrásziskola növendékei
A Tárnoky Fodrásziskola hallgatói a legkülönfélébb fonásmódszereket prezentálják a látogatóknak. A bemutató az egyszerűen elsajátítható frizuráktól az extrém viseletekig, a hagyományos fonásoktól a színes tincsekkel, tollakkal megbolondított hajkölteményekig számos technikát felvonultat.
HAJFONATVERSENY
Fonott fantáziák. Frizurák szépségversenye
Hajszépségversenyre hívunk Benneteket! Készítsetek otthon olyan frizurát, amelyben fonást alkalmaztok! Szín, eszköz, dísz, póthaj tekintetében bármi megengedett! Legyél Te a legszebb, legyél Te a verseny győztese és nyerd meg a három értékes Sensus ajándékcsomag egyikét az Eternal cég jóvoltából!
14:00 - 17:30 Nevezés a versenyre
17:45 Fonott fantáziák felvonulása a kerekasztal-beszélgetés előtt, mutasd be frizurádat a közönség és a fodrász szakma kiválóságainak
19:00 A kerekasztal-beszélgetés végén a zsűri díjazza a verseny résztvevőit
KEREKASZTAL-BESZÉLGETÉS
18:00
Pályaképkockák. Kerekasztal-beszélgetés a fodrász szakma kiválóságaival
Ki és miért lett fodrász, melyek a pályafutások legemlékezetesebb pillanatai, miért vonzó ez a szakma és hogy járnak-e a fodrászok is fodrászhoz?
Beszélgetőtársak: Szabó Zsuzsanna történész, kurátor, Fátrai Krisztina, Hajas László, Péter Maya, Szécsényi István mesterfodrászok, Sommer Katalin színházi és filmes fodrász, parókakészítő valamint Marosi József gyűjtő
Moderátor: Kovács Patrícia, színművésznő
VEZETÉSEK
A vezetéseken való részvétel regisztrációhoz kötött: https://forms.gle/Eth7t9cDrnBQkw336
14:00 és 19:00
Kriptától a toronyszobáig | dr. Farbaky Péter, dr. Perényi Roland, dr. Rostás Péter épületsétája
Ki építtette a kiscelli kolostort? Mi köze Mariazellnek Kiscellhez? Na és a Zichy család több generációjához? A Kiscelli Múzeumnak otthont adó óbudai épület a trinitárius szerzetesek kolostoraként kezdte, volt katonai raktár és hadikórház, majd kastéllyá alakította át a vagyonos Schmidt Miksa, a szeretőjéről, Mágnás Elzárol elhíresült bécsi bútorgyáros. A sétán megismerkedhetnek az épület történetével, és megtekinthetik a kolostor kriptáját, amely csak vezetéssel látogatható.
15:00
Ki a raktárból 2. Árnyékban - Női alkotók művei a BTM Kiscelli Múzeum – Fővárosi Képtár gyűjteményéből, 1900-1950 | Molnárné Aczél Eszter kurátori tárlatvezetése
A Ki a raktárból! kiállítássorozat első része tavaly a Fővárosi Képtár 19. századi anyagából mutatta be a női alkotók munkáit, a most nyíló tárlathoz pedig 1900 és 1950 között készült műveket válogattunk. Már a tárgyak mennyisége is mutatja, hogy a 20. század első felében teljesen új korszakban járunk, a korábbiakhoz képest jóval több női művész kezétől származó művet őrzünk. Undi Mariskától, Gross-Bettelheim Jolántól, vagy Gráber Margittól ráadásul jelentős anyaggal rendelkezünk, ezért a mostani kiállításon ők több tárggyal szerepelnek. Egy különleges hangú, mára teljes feledésbe merült művész, Kósa Mária szobrai és grafikái pedig felfedezésre várnak.
15:30
Kiscelli Park. Vadregényes kastélykert | dr. Rostás Péter parksétája
Az egykori Schmidt-kastély angolparkja sok kincset rejt. A Kiscelli Múzeum mellett elterülő vadregényes erdőben találunk apró kápolnát, barokk kapu műkő másolatát, kálváriát, ledőlt kőszobrot, százéves gesztenyefát és még számtalan emléket, melyek valaha egy gondosan kialakított park díszei voltak. Ennek a környéknek a történetét mutatja be parksétánk.
17:00
Műtárgyak a szabadban | Köblös Péter vezetése
Hogyan kerül egymás mellé egy római kori szarkofág, egy XIX. századi oszlopfő vagy egy kortárs műalkotás?
A BTM Kiscelli Múzeum udvarán nyílt új állandó kiállítás a múzeum gyűjteményeinek azon darabjait mutatja meg, melyek művészettörténeti és várostörténeti szempontból is igen jelentősek.
Az összekötő kapocs egyrészt a fővároshoz való történeti vonatkozásukon kívül az intézmény történeténetéhez való kapcsolódásuk. Másrészt a kiállított tárgyakon keresztül leképezhető a múzeum gyűjtéstörténeti-, illetve kiállítási stratégiája, valamint végigkövethetőek a művészet történetének bizonyos szakaszai is.
20:00
Leopold Bloom Képzőművészeti Díj 2023 | Kollár Dalma Eszter kurátori tárlatvezetése a döntős művészekkel
A Leopold Bloom Képzőművészeti Díjat tizenkét évvel ezelőtt adta át először az alapító házaspár, Mary Mc Loughlin és John Ward. A díj, és a mögötte álló Leopold Bloom Művészeti Alapítvány az ír gyűjtőpár törekvéseinek megfelelően a magyar képzőművészek karrierjét igyekszik támogatni, és lehetőséget biztosítani számukra, hogy becsatornázódjanak a nemzetközi művészeti közegbe. A kétévente átadott díj névadója James Joyce világhírű regényének főhőse, s a díj az Ulysses és általában a művészet értékeit is szimbolizálja: a nemzetköziséget, a függetlenséget, a kulturális kapcsolatokat.
20:30
Nyugati tér - Kapu a városra | Maczó Balázs kurátori tárlatvezetése
A Nyugati tér Budapestnek talán a legkevésbé látványos tere. Valójában egy nagy útkereszteződés, amit az elmúlt évtizedek során próbáltak ugyan közteresíteni, de a rajta áthaladó óriási forgalom miatt ezt nem igazán tudjuk élvezni. A tér történetét csak úgy tudjuk megérteni, ha az itt találkozó különböző városrészek múltjába is belekóstolunk. Ez a tér ugyanis két világ határán alakult ki, és ez nagyban meghatározta karakterét. Elválasztotta a tágabb értelemben vett belvárost a külvárostól. Nem csak fizikai, építészeti értelemben, de elmondható ez ideológiai, esztétikai vagy a közízlés tekintetében is. A Nyugati tér így vált akarva-akaratlanul is kapuvá, amit ha felnyitunk, nagyon sok érdekes információ borul majd ránk.
21:00
A jólfésültség története. Fodrászipari forradalom Budapesten | Szabó Zsuzsanna kurátori tárlatvezetése
"Etnográfusként végeztem az ELTE-n, majd a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeumban dolgoztam másfél évtizedig, ahol a múzeumi interpretációval, fesztiválokkal, kiállításokkal, ismeretterjesztő kiadványokkal, pályázatokkal kapcsolatos kreatív és koordinációs feladataim voltak. Üzemeltetési és ismeretátadási igazgatóként mentem harmadik gyerekemmel szülési szabadságra. Innen már nem tértem vissza a kulturális szférába, hanem a fodrászszakmát kitanulva megnyitottam saját szalonomat, ahol 2013 óta férfi-, női- és gyerek fodrászként tevékenykedem. Szabadidőmben festek, zenélek, a fodrászat történetét kutatom és blogot írok."
22:00
Épületek története kívül-belül - Városnézés a Kiscelli Múzeumban | Maczó Balázs és Molnár Álmos vezetése
ELŐADÁS
16:00 és 22:30
Vénusz hullámaitól Erzsébet királyné hajkoronájáig - Évszázadok firzurái | dr. Szatmári Judit Anna divattörténeti előadása
KONCERT
20:00
NUAGE PROJECT
Amikor Olafur Arnalds találkozik Air-el.
A Nuage Project, amelyet az énekes Ferencz Ildi és a zeneszerző, billentyűs Charmet Marc alkotják, 2021-ben alakult Budapesten. Mindketten teljesen különböző zenei irányzatokból érkeznek, kortárs / alternatív / rock / pop, így zenéjük az ambienten át az elektronikus stílusig terjed, amiből egy érzékeny és kifinomult hangzás jön létre.
Ferencz Ildikó: ének, Looper, effekt pedálok Charmet Marc: zongora, billentyűs hangszerek, groovebox
21:00
Wave of Sound
Csécsi Andor 2013-ban alapította, az olasz Blue Spiral Records kiadó által jegyzett Wave of Sound zenei projektet, a modern-klasszikus és ambient zenei stílusokon alapuló zongorakompozíciók a dalszerző szívével rezonálva merítenek inspirációt személyes emlékekből és a körülöttünk lévő természet szépségéből. A Wave of Sound az elmúlt években nagyszerű fogadtatásban részesült itthon, több különleges rendezvényen is láthattuk, mint például a Sziget Fesztivál, Fekete Zaj, A38, Zsolnay Fényfesztivál - Pécsett, Trafó-Kiscelli - Letters for Lost Echoes, Nagymaros - Dunakanyar koncertek, Hajógyár.hu, Szimpla Kert.
Csécsi Andor: zongora, billentyűs hangszerek, sampler, groovebox
KIÁLLÍTÁSOK
mossuk, vasaljuk, fonjuk, csavarjuk, sütjük, festjük, vágjuk, növesztjük, összekötjük, kiengedjük, irigyeljük, unjuk, szégyelljük, óvjuk, tönkre tesszük, mutatjuk, takarjuk, elveszítjük, pótoljuk
Hogyan lett a felcserből barber, a fodrászból stylist?
Szalonevolúció: iparosodás, villamosítás, női emancipáció, higiénia
Fodrászatok magán és állami tulajdonban, szövetkezet, székbérlet, franchise
Nevezetes fodrászüzletek és fodrászok Budapesten
A céhektől az ipartanodákig, a szakmunkásképzőtől az akadémiákig
Fodrászversenyek és fodrászbálok
A nyeső/olló eszközváltás
A kobaltnitráttól az ammóniamentességig
A bubitól a pillangóhajig, a pompadúrtól a mulletig
Divatikon tábornokok és focisták, filmcsillagok és influenszerek
Göndörközösség és Bajusztársaság
A kiállítás a haj és az arcszőr társadalomtudományi vizsgálatára tesz kísérletet, egy meghatározott időszakra (az elmúlt 150 év) és földrajzi területre (Budapest) vonatkozóan. Arra keressük a választ, melyek voltak a szépségipar fejlődésének főbb mozgatórugói, állomásai, kik voltak meghatározó szereplői, hogyan válhattak az elmúlt 150 évben világviszonylatban is jól fésültté a budapestiek?
Kurátor: Szabó Zsuzsanna, történész
Helyszín: Sziklapince
A Leopold Bloom Képzőművészeti Díjat tizenkét évvel ezelőtt adta át először az alapító házaspár, Mary Mc Loughlin és John Ward. A díj, és a mögötte álló Leopold Bloom Művészeti Alapítvány az ír gyűjtőpár törekvéseinek megfelelően a magyar képzőművészek karrierjét igyekszik támogatni, és lehetőséget biztosítani számukra, hogy becsatornázódjanak a nemzetközi művészeti közegbe. A kétévente átadott díj névadója James Joyce világhírű regényének főhőse, s a díj az Ulysses és általában a művészet értékeit is szimbolizálja: a nemzetköziséget, a függetlenséget, a kulturális kapcsolatokat.
A nyílt pályázatra jelentkező művészek portfólióit és munkáit az eddigi gyakorlatot követve a nemzetközi művészeti élet neves szereplőiből álló, független, háromtagú zsűri értékeli. A zsűri 2023-ban rekordszámú, 96 darab érvényes pályázati anyag közül választotta ki azt a hét művészt, akik továbbra is versenyben vannak a Leopold Bloom Képzőművészeti Díjért. Albert Ádám művei általában egy átfogó történeti, társadalmi és tudományos kutatómunkából indulnak ki. Installációiban a tudástermelés mechanizmusait, különböző kulturális, politikai és gazdasági konstrukciókat és ezek viszonyrendszerét teszi kritika tárgyává. Asztalos Zsolt a múltról alkotott folyamatosan változó képünket vizsgálja. Fotói és installatív alkotásai mentális tájakat, az emlékezet építményeit, adott esetben pedig az agy és a psziché közti neurológiai kapcsolatot vizualizálják. Dezső Tamás a fotográfia, szobrászat és installáció változatos felhasználásán keresztül vizsgálja az ökológia krízis aspektusait, illetve az ember és a természet viszonyát. Művészeti praxisában az emberközpontú gondolkodás meghaladására törekszik. Fusz Mátyás konceptuális, filozófiai és teoretikus alapokon nyugvó művei az esetek többségében szobrok, objektek és installációk formájában öltenek testet, de időnként fotó-és videóműveket is készít. Az utóbbi években a valóság érzékelésének és a látás szubjektivitásának kérdése foglalkoztatja. A szobrászként induló Hajas Katinka munkásságában a szobrászati megközelítés kiterjed egyéb médiumokra, így akvarellekre, fotó- és videóművekre is. Munkáiban az őt körülvevő valóságra és saját belső világára reflektál, számára a szobrok szellemi tárgyak, a tér pedig pszichológiai mező. Trapp Dominika művészeti alapállását egy kétirányú érzékenység jellemzi: egyrészt, egy befelé forduló és mélyen személyes festői megközelítés, másrészt egy kifelé irányuló szenzitivitás, mely a különböző érzelmi töltetű és ideológiai nézetű közösségek párbeszédét kívánja elősegíteni. Vékony Dorottya évek óta foglalkozik a termékenység és a reproduktív jogok kérdéskörével. Kutatásának fókuszában a biológiai és a társadalmi test közötti határok, és ezek formálódása áll. Főként fotóval, fotóalapú installációkkal dolgozik, újabban azonban a kerámia és a textil is az eszköztárának része lett.
Kurátor: Kollár Dalma Eszter, a Leopold Bloom Art Művészeti alapítvány művészeti vezetője
Kurátor asszisztens: Farkas Benedek
Kiállító művészek: Albert Ádám, Asztalos Zsolt, Dezső Tamás, Fusz Mátyás, Hajas Katinka, Trapp Dominika, Vékony Dorottya
Zsűri: Adrian Notz, Aoife Ruane, Igor Španjol
A díj alapítói: Mary Mc Loughlin, John Ward
Helyszín: Templomtér
A Nyugati tér Budapestnek talán a legkevésbé látványos tere. Valójában egy nagy útkereszteződés, amit az elmúlt évtizedek során próbáltak ugyan teresíteni, de a rajta áthaladó óriási forgalom miatt ezt nem igazán tudjuk élvezni. Mindig is a főváros legnagyobb forgalmat lebonyolító terének számított, és emiatt megkerülhetetlen a közlekedéstörténeti szerepe is. Persze – mondhatnánk egyből – hisz itt van a Nyugati pályaudvar, ami eleve óriási utasforgalmat generál a téren, mindamellett, hogy erős ráhatással volt (és van) arra is, hogy a környék Budapest egyik legnagyobb kereskedelmi központja is egyben.
Ugyanakkor a tér fejlődéstörténetében sok olyan egyéb tényező is szerepet játszott, amire (őszinte vallomás) a kiállítás rendezője sem gondolt eddig. A Nyugati tér valójában nem csupán egy egyszerű útkereszteződés, amelyet ilyen-olyan városrendezői tervek közterületté kovácsoltak. Ebben a térben benne van Pest elmúlt háromszáz éve, és ami még érdekesebbé teszi, hogy fejlődését csak úgy értjük meg jól, ha kitágítjuk a ma ismert tér határait, és együtt vizsgáljuk Terézváros, Lipótváros és Újlipótváros, sőt Angyalföld fejlődéstörténetét. Ez a tér ugyanis két világ határán alakult ki, és ez nagyban meghatározta karakterét. A spontán módon fejlődött Terézváros, a tervezett beépítésű Lipótváros és a még inkább mesterségesen létrehozott Újlipótváros metszésében alakult ki, és nagyon hosszú ideig elválasztotta a tágabb értelemben vett belvárost a külvárostól. Nem csak fizikai, építészeti értelemben, de elmondható ez ideológiai, esztétikai vagy a közízlés tekintetében is. Ami a téren innen történt, az jellemzően konzervatív volt, a téren túli folyamatokat inkább a prosperálás jellemezte. A Nyugati tér így vált akarva-akaratlanul is kapuvá, amit ha felnyitunk, nagyon sok érdekes információ borul majd ránk.
Budapesti Történeti Múzeum Kiscelli Múzeumának új időszaki kiállításán eddig soha nem látott fényképek és dokumentumok kerülnek bemutatásra.
Kurátor: Maczó Balázs, etnográfus-történész
Helyszín: Oratórium
Milyen a női alkotók aránya a gyűjteményünkben? Milyen szempontok szerint válogatták be alkotásaikat? A kutatás kiindulópontja a 2022-ben Balatonfüreden, a Vaszary Galériában megrendezett Rippl-Rónai Józseftől Maurer Dóráig. Válogatás a Fővárosi Képtár modern gyűjteményéből című kiállítás volt, amely egyfajta áttekintést nyújtott a Fővárosi Képtárban őrzött műalkotásokról. Ezt követően kezdtük el női reprezentáció szempontjából felmérni a BTM Kiscelli Múzeum – Fővárosi Képtár raktárait.
A Ki a raktárból! kiállítássorozat első része tavaly a Fővárosi Képtár 19. századi anyagából mutatta be a női alkotók munkáit, a most nyíló tárlathoz pedig 1900 és 1950 között készült műveket válogattunk. Már a tárgyak mennyisége is mutatja, hogy a 20. század első felében teljesen új korszakban járunk, a korábbiakhoz képest jóval több női művész kezétől származó művet őrzünk. Undi Mariskától, Gross-Bettelheim Jolántól, vagy Gráber Margittól ráadásul jelentős anyaggal rendelkezünk, ezért a mostani kiállításon ők több tárggyal szerepelnek. Egy különleges hangú, mára teljes feledésbe merült művész, Kósa Mária szobrai és grafikái pedig felfedezésre várnak.
Ez az a korszak, amikor egy nő már szabadon választhatta hivatásként a művészetet, bár ez a legritkábban biztosított megélhetést számára. A női alkotóknak továbbra is meg kellett harcolniuk az egyes művészek és véleményformálók sokat hangoztatott nézeteivel, melyek szerint a nő lényét noha átitatja a művészet és a szépség és kiváló másoló vagy utánzó, de a teremtő géniusz hiányzik belőle.
A kiállításon huszonhét női alkotó közel száz műve – olajképek, akvarellek, rajzok, sokszorosított grafikák és szobrok – szerepel. Közülük sokak neve ismeretlen lehet a mai látogató számára, holott egész életüket a művészetnek szentelték. E kiállítás alkalom lehet a felfedezésükre.
Kurátor: Molnárné Aczél Eszter
Helyszín: Emeleti folyosó és termek