Operaházi puttók | Kiscelli Múzeum

Operaházi puttók

Mit csinál egy múzeumi gyűjtemény kurátora?

 

„Külső” restaurálás

Nem, nem arról van szó, hogy csak kívülről restaurálják a tárgyakat, hanem arról, hogy a múzeumunkon kívül… Keressük azokat a lehetőségeket, ahol a múzeumi munkatársainkon kívül, be tudunk vonni külső szakembereket is a munkába, például restaurátor hallgatókat. Ilyenkor rögzítjük a tárgy állapotát és szabályos kölcsönszerződéssel adjuk át, a hallgató munkáját pedig tapasztalt témavezető felügyeli.

 

Matuzsálemi korú puttók

Az 1980-as években került be az Építészeti Gyűjteménybe egy több darabra szakadt karton tekercs, a leltározás szerint Székely Bertalan puttókat ábrázoló 140 éves vázlata az Operaház falfestéséhez. Ezt választotta Lowack Balázs (Magyar Nemzeti Múzeum – Magyar Képzőművészeti Egyetem Iparművészeti Restaurátor Specializáció) végzős hallgató diplomamunkának, témavezetője Orosz Katalin DLA volt. 

 

Hogyan lesz egy műtárgyból kettő?

A freskókarton darabjait a restaurálás előtt alaposan tanulmányozni kellett, így derült ki, hogy tulajdonképpen két különálló vázlat elemeiről van szó. Ezzel a 83. 8 leltári számú tárgyból rögtön két műtárgy lett. De a legfontosabb az anyagok analizálása volt. A rostvizsgálattal a papír szerkezetét kutatták, a pigmentek és a papír anyagát mikroszkóppal is megnézték, May Zoltán pedig XRF (röntgen fluoreszcens spektrometria) készülékkel vizsgálta meg. Az átfestéseket Nyíri Gábor UV lumineszcens felvételei mutatták meg. 

 

Restaurálás

Ezután követezhetett csak a tulajdonképpeni restaurálás: száraztisztítás, ragasztás és a kiegészítés. Kérdésként merült fel az is, hogy a hiányokat hogyan érdemes pótolni? Ennek vannak szakmai szabályai, de a gyűjtemény kurátorának véleményét is kikérik ilyenkor. Abban egyeztünk meg, hogy csak minimális retus történjen a kartonokon, ha sérült is, de így marad hiteles a műtárgy. 

 

Salátából kiállítási tárgy 

A gondosan restaurált műtárgyakat először a KŐ / PAPÍR / FRESKÓ: Megmentett műkincsek 2019 c. kiállításán lehetett megnézni, a Magyar Nemzeti Múzeumban, majd a Nyíregyházi Jósa András Múzeumban. Innen tértek vissza a műtárgyak az Építészeti Gyűjteménybe, több mint egy év után, ahol digitalizálás után, új tároló mappákban helyeztünk el őket. 

Végül az is kiderült, hogy a vázlatok (most már így, többes számban!) nagy valószínűséggel nem Székely Bertalan, hanem Than Mór munkái. Ezt majd ellenőrizhetjük a felújított Operaházban! 

 

Vissza a főoldalra: Virtuális gyűjtemény