OKISZ-székház

OKISZ-székház

1146 Budapest, Thököly út 58-60.

Építész: Mónus János (ÁÉTV)

Belsőépítészet: Gampel József

Tervezés: 1970–72, építés: 1971–73

Dokumentálás: 2019. február

Fotók: F. Szalatnyay Judit, koncepció: Branczik Márta, munkatárs: Gál Csaba

Az épület korabeli ismertetése:

M. J. (Mónus János): OKISZ-székház, Budapest, XIV., Thököly út. Magyar Építőművészet, 1974/4., pp. 36–41.

Budapesten nagyon kevés brutalista stílusú épület van, ezért is volt fontos az egykori OKISZ (Országos Kisipari Szövetkezetek Szövetsége, később Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsa Ügyintéző Szervezete, mai nevén Magyar Iparszövetség) irodaházát dokumentálni. Szerencsére ez a ház külsejében és belső tereiben is szinte eredeti állapotát őrzi. 

Eredetileg Dúl Dezső (1925–2015) osztálya kapta a tervezési feladatot egy korábbi programterv alapján, ami a késő modernizmusban szokásos „lepény–hasáb” tömegtagolást mutatta. A kiviteli terveket Mónus János készítette, és ő ehelyett a teljes koncepciót megváltoztatta. Az építész maga így írt az ÁÉTV (Általános Épülettervező Vállalat) nevű tervezőirodában töltött idejéről: “Én Dúlhoz kerültem, helyette egy gusztustalan NDK hegyi szállodáját végignyúztam, majd jutalmul egy elfuserált programtervet nyomott a kezembe, hogy csináljak belőle kiviteli tervet. Kidobtam, újrakezdtem, OKISZ lett, aztán én is leléptem, mint Hont, mint Szőke.” Mónus János épülete nem térfalként jelenik meg a Thököly út irányából, a tervező inkább elhúzza a szomszédos historizáló templom közeléből az új házat a környező villák felé. Az épület tömege párhuzamos tengelyek mentén lépcsőzetesen elcsúsztatott hasábokból áll, emellett az egyes hasábok különböző magasságúak, sőt teraszosan is visszalépcsőznek, így a főtengelyre merőleges dinamika is létrejön, vagyis a tér mindhárom dimenziójában érvényesül a tömeg lépcsőzetes tagolása. Ezt a tagolást hangsúlyozzák a homlokzat masszív, horizontális, roncsolt felületű műkő burkolati elemei is, ugyanakkor ezek csupán applikált homlokzati elemek, a monolit (helyszíni gyártással készült) vasbeton pilléres épület szerkezetével nincsenek összefüggésben.

Az épület előcsarnokából az irodák mellett kiállítótér, könyvtár nyílt, az első emeleten helyezte el a tervező a 200 fős előadótermet és a tágas tárgyalókat. A jellemzően középfolyosós rendszerű emeleti irodai terekhez páternoszterrel és lifttel is el lehetett jutni.

Bár az építész korabeli ismertetésében fontosnak tartotta megjegyezni, hogy „a belsőépítészet nagy része nem a tervek szerint készült el”, a ház részletei, belsőépítészeti megoldásai így is tervezői igényességet tükröznek. Látványos az épület főlépcsőházának egyedi készítésű, hajlított krómacél elemekkel rögzített, vöröses pallókorlátja. De csoportosított elhelyezésük által a hétköznapi, sorozatgyártásban készült gömblámpák is különlegessé váltak. A gömbök és az egyes bútorokon, falfelületeken megjelenő lekerekített formák már a 70-es évek közepének designvilágát előlegezik meg.

Galéria

Vissza a főoldalra: Virtuális leletmentés