2018 – Csöndesen
Csöndesen. Kortárs magyar csendélet
2018.04.07. – 06.24.
Kiscelli Múzeum / Oratórium
A Budapest FotóFesztivál hagyományteremtő szándékkal minden évben közös gondolkozásra és alkotásra hívja a művészeket egy-egy klasszikus fotográfiai műfajban, kortárs magyar fotográfusok segítségével bemutatva, hogyan is viszonyul a hazai közeg az adott műfajhoz. A Csöndesen fotópályázattal a csendélet területén született kortárs reflexiókat vizsgáltuk - a nyílt felhívásunkra több száz pályamű érkezett, amelyekből a kurátorok (Somosi Rita és Szarka Klára) választották ki a tárlat anyagát. A kiállítók között a kortárs magyar fotó megannyi irányzata és korosztálya képviselteti magát megmutatva a magyar fotóművészet színes gazdagságát és a több évszázados képzőművészeti múltra visszatekintő csendélet műfaj izgalmas aktualitását.
A műfaj fejlődéstörténete során hosszú út vezetett a táblaképek hátoldalától a polgárság státuszszimbólumává és autonóm területté válásig. A természet iránt megnyilvánuló újfajta érzékenység meghatározó momentum volt: az alkotók hol aprólékosan részletező, hol a látványt leegyszerűsítő kompozíciók formájában közelítettek a témához. A csendélet a valóság élethű és részletes visszaadása mellett jelképek, szimbolikus utalások formájában tette lehetővé a rejtett tartalmak közlését. A halott természet ( natura morta) vagy a csendes / mozdulatlan élet (still life) kifejezések a csendélet tág értelmezésének különböző megközelítéseit tükrözik.
A magyar fotográfia történetében a csendélet soha sem tartozott a tömegesen művelt, közkedvelt műfajok közé. Különösen a riport- és dokumentarista fényképezés uralta majd évszázados időszakban szorult háttérbe ez a csöndes téma, hiszen az emberábrázolás és a mindennapi élet megörökítése számított értékes és fontos művészi iránynak. Különösen a múlt század közepén, második felén fogadta közöny, gyakran rosszallás ezeket a műveket. Érdekes változást jelöl, hogy manapság viszont milyen sok alkotót érdekel a műfaj. Kortól és stílustól szinte függetlenül kísérleteznek a fotográfusok a halott természet és a mozdulatlan élet izgalmas látványainak leképezésével. A műfaji határok is tágulni látszanak, hiszen a spontán élet teremtette “készen kapott” látvány megörökítése és különösen a szoftverek segítségével generált virtuális csendélet témájában születik talán a legtöbb friss mű. Persze, a klasszikus, még a festészetből megörökölt témák sem merültek ki, mai szemmel és mai gesztusokkal a több évszázados natura morta is teljesen új arcát mutatja.
A kiállításon a klasszikus csendélet ismert ikonográfiai típusaiból kiindulva vizsgáljuk a kontextus és változó jelentéstartalmak összefüggéseit, a narratíva kibontási lehetőségeit, valamint az objektív és szubjektív megközelítések vizuális leképezéseit.
A kiállítás a Budapesti Tavaszi Fesztivál programsorozatának a része, a Budapest Fotófesztivál és a Kiscelli Múzeum együttműködésével jött létre.
kurátorok: Somosi Rita, Szarka Klára
kurátorasszisztens: Tyekvicska Virág
Kiállító művészek:
Apáti-Tóth Sándor | Derzsi Mátyás | Herczeg Eszter | Kerekes Emőke | Molnár Anna | Szemenyei Bianka | ||
Balázs Zsolt | Diósi Máté | Herendi Péter | Kiss Tanne István | Opitz Tomas | Szilágyi Lenke | ||
Balla Demeter | Érdi Róbert | Hitre Imola | Kiss-Kuntler Árpád | Papp Eszter | Urbán Ádám | ||
Bécsi Imre | Fejér János | Hodosy Enikő | Kocsis Krisztina | Regős Benedek | Vajda János | ||
Biró Dávid | Flanek Péter | Horváth Péter | Kusnyár Eveline | Sándor Emese | Varga Tamás | ||
Bohus Réka | Fodor Dániel János | Hupján Attila | Liszkay Lilla | Sivák Zsófia | Vékás Magdolna | ||
Bokor Krisztián | Fuchs Lehel | Icsu Renáta | Martinkó Márk | Szabó Maya | Zagyvai Sári | ||
Chochol Károly | Gáti György | Kállai Márton | Mészáros László | Szalóki Ági | |||
Czimbal Gyula | Hamarits Zsolt | Keleti Éva | Mikes-Devich Réka | Szatmári Gergely |