A pesti Arany Oroszlán Patika

Az Arany Oroszlán gyógyszertárat Landerer József pozsonyi gyógyszerész alapította 1794-ben Pesten, az egykori Kecskeméti kapunál. Későbbi tulajdonosa, Pecz Samu költöztette a patikát 1810-ben végleges helyére, a mai Papnövelde és Veress Pálné utca sarkára. A biedermeier berendezés az 1830-as években készült, talán 1836-ban, amikor Jurenák József vette át az üzletet özvegy Petznétől. A Szeminárium (ma Papnövelde) utca 2. alatti emeletes épületet a ház tulajdonosa, Ráth Károly 1841-ben Hild József tervei szerint a ma is látható alakjára átépíttette, de ez nem érintette az ekkor már minden bizonnyal elkészült bútorzatot. A patika az épület Veress Pálné utcai oldalának földszintjén, az 1970-es években árkádosított részen volt.

Az Oroszlán patika tulajdonosa 1845-ben Jármay Gusztáv lett, aki hasonszervi (homeopata) gyógyszereket is tartott üzletében. Az ipart fia, Jármay Gyula is folytatta. Leghíresebb készítményük az úgynevezett Jármay-féle csoda melltea volt, tulajdonképpen egy köptetőszer, amelyet köhögés, rekedtség és hurut ellen kínáltak. A kiállításban ma is megtekinthető, kézzel festett arany oroszlánfejjel díszített üvegeket a Jármay család készíttette. A hagyományos és homeopata készítmények árusításának kettős profilját tovább vitte a két világháború között a gyógyszertár utolsó tulajdonosa, S. Szentpétery Pál is. Üzletét 1951-ben államosították, a kiszolgáló helyiség – az officina – berendezése ekkor került a Kiscelli Múzeumba.

A gyógyszertár cseresznyefa borítású berendezése a stílusjegyek alapján az 1830-as évek elején készült. A bútor később több javításon, apróbb átalakításon esett át, míg a tárgyegyüttes életébe a legkomolyabb beavatkozás 1939 nyarán történt: ekkor az eredetileg cseresznyefa borítású pultokat linóleummal fedték el, továbbá a hasábos lábakat linóleumborítású, egybefüggő lábazatra cserélték. A korábbi döntött írópultos számolóasztalból és az eredeti nagy pultból L- alakú pultot alakítottak ki. A gyógyszertár bútorzatának és edényeinek államosítását követően az egykori officina berendezését a Kiscelli Múzeum egyik földszinti termébe szállították. A bútorzatot itt az új helyszínhez igazítva állították fel.

A patika 2012-es restaurálása során előkerültek az 1939-es nagy felújítás dokumentumai: asztalos bejegyzések, valamint 1939 júliusából származó napilapok, amelyeket az új, L-alakú pult kialakításakor, az eredeti cseresznyefa felület egyenetlenségeinek kiigazítására használtak fel. A bútorok szétbontásával rekonstruálhatóvá vált a szekrények eredeti összeállítása, ahogyan most a kiállításban is megtekinthetőek. A kiállításon a Kristóf patika eredeti portálját és a Kígyó patika két festett cégérét is bemutatjuk.

Fotó: Gehring János