Kiscelli Nyomda – Fejezetek a főváros nyomdászattörténetéből

A Kiscelli Múzeum állandó kiállítása a fővárosi nyomdászat 19-20. századi történetét mutatja be, olyan egyedülálló darabokkal, mint a budai Szentháromság-szobrot ábrázoló réz-nyomólap, az Egyetemi Nyomda betűkészlete, vagy a Landerer és Heckenast Nyomdából származó Columbia-nyomdagép, ami a 12 pont és Nemzeti dal nyomtatásáról ismert. A nyomdaipar ebben az időszakban komoly átalakuláson ment át az első műhelyek megjelenésétől a nagy nyomdaipari vállalatok létrejöttéig. A magyarországi tipográfia múltja látványos technikatörténeti emlékeket vonultat fel a Gutenberg-préstől egészen a Linotype-szedőgépig. A nyomdászat azonban nem pusztán technikatörténeti szempontból különleges, a nyomtatás összetett folyamatai ugyanis speciális szaktudást igényeltek, ezáltal a nyomdász szakma társadalomtörténeti szempontból is rendkívül izgalmas csoportot alkotott. A 19. század első felében a pest-budai nyomdák tulajdonosai és szakmunkásai nagyrészt német nyelvterületről származtak, közvetítésükkel pedig újfajta gondolkodásmód honosodott meg Magyarországon. A szakma elsajátítása érdekében német nyelvterületre vándorló magyar munkások ugyanakkor biztosították a folyamatos információcserét, ami elősegítette a nyomdászok társadalmi és politikai szervezkedését. Műveltségük, az írott kultúra átlagon felüli ismerete különleges társadalmi pozíciót biztosított a nyomdaipari dolgozóknak a munkásságon belül.

Fotó: Fáryné Szalatnyay Judit