Műtárgyak vendégségben
A Kiscelli Múzeum - Fővárosi Képtár rendszeresen kölcsönöz fontos műtárgyakat nemzetközi partnerintézményeknek; az alábbiakban ezekből adunk ízelítőt.
Rippl-Rónai József (1861-1927): IV. Károly koronázása, 1916
kiállítás: Klimten túl. Új horizontok Közép-Európában (2018.03.22. - 08.26.)
intézmény: Belvedere Múzeum, Bécs
A fotó jobb oldalán: Rippl-Rónai József: IV. Károly koronázása
Fotó: Johannes Stoll, Belvedere
Gustav Klimt valószínűleg az osztrák művészet legismertebb alakja. 1918-ban bekövetkezett halála - ugyanabban az évben, mint Egon Schiele és Otto Wagner halála - egy korszak végét jelentette. Az Alsó Belvederében látható kiállítás a Klimt utáni időszakba kalauzolta a látogatókat és igyekezett feltárni a párhuzamokat, valamint bemutatni az Osztrák-Magyar Monarchia és az azt követő nemzetállamok folyamatosságát és változásait.
Bővebben: https://www.belvedere.at/
Ulrich Géza (1881-1943): Budapest 1919. máj.1., 1919
kiállítás: 1917. Forradalom. Oroszország és Európa (2017. 10. 18. - 2018. 04. 15.)
intézmény: Német Történeti Múzeum, Berlin
Fotó: Bakos Ágnes és Tihanyi Bence
Ulrich Géza festménye a berlini Deutsches Historisches Museum "1917. Forradalom. Oroszország és Európa" című kiállításán szerepelt.
Bővebben: http://www.dhm.de/
Gerhes Gábor: Neue Ordnung
kiállítás: Magyar Tekintet (2017.06.12. - 09.10.)
intézmény: Varsói Nemzeti Múzeum, Varsó
Fotó: Bartosz Bajerski/Varsói Nemzeti Múzeum
A Fővárosi Képtár gyűjteményéből Gerhes Gábor Neue Ordnung című sorozatából három darab szerepelt a Magyar Tekintet című kiállításon, amit a Mai Manó Ház rendezett a Varsói Nemzeti Múzeumban. A művek a fotó bal oldalán láthatók.
Fehér László (1953-): Aluljáró I., 1975
kiállítás: Nagyítás. Magyar hiperrealista művészek a 60-as évektől napjainkig (2017.06.02. - 07.20.)
intézmény: Magyar Intézet, Párizs
Fotó: Bakos Ágnes és Tihanyi Bence
Fehér László monumentális festménye a Párizsi Magyar Intézet "Nagyítás. Magyar hiperrealista művészek a 60-as évektől napjainkig" című kiállításán szerepelt.
A hiperrealizmus Amerikától Kelet-Európáig egyaránt megjelent és úgy tűnik, napjainkig rendre felbukkan hasonló képalkotási szándék. Minden látszat ellenére ez az irányzat mégsem látványelvű festészet, sokkal inkább ugyanabból az attitűdből fakad, mint szintén ebben a korban született Antonioni Nagyítás (1966) című filmje. Arra keresik a választ, hogy mi a kép és a valóság viszonya.
Bálint Endre: Piros sapkás önarckép, 1946 // Ország Lili: Távozó, 1955 és Sírkövek, 1955 k. / Anna Margit: Múzsa, 1938
kiállítás: A favizmustól a szürrealizmusig. Magyarországi zsidó avantgard művészek (2017.05.28. - 09.24.)
intézmény: Zsidó Történeti Múzeum, Amszterdam
A jobb oldali festmény Bálint Endre: Piros sapkás önarckép (1946) című műve
2017. szeptember 24-éig volt látható az Amszterdami Zsidó Történeti Múzeumban "A favizmustól a szürrealizmusig: magyarországi zsidó avantgard művészek" című kiállítás, amely tizenkilenc magyar avantgard művész innovatív festményeit mutatta be XX. század első feléből, amikor az országot a nacionalizmus, a háború és az egyre növekvő antiszemitizmus sújtotta. Magyarországon ebben az időszakban élénk művészeti miliő működött, vonzotta a kelet-, közép- és nyugat-európai művészeket, így számtalan művészeti mozgalom központja lett. Ugyanakkor viharos időszak volt ez az ország számára, amely keresztülment a nacionalizmuson, az első világháborún, az Osztrák-Magyar Monarchia összeomlásán, a második világháborún és a kommunizmus első évein. Számos művész zsidó háttérrel rendelkezett, akik az 1920-as évek elejétől az egyre növekvő antiszemitizmussal, később pedig a holokauszttal szembesültek.
Közvetlenül bal oldalt egymás alatt Ország Lili: Távozó (1955) és Sírkövek (1955 k.) című munkája látható, a négyes festménycsoport bal felső darabja pedig Anna Margit: Múzsa (1938) című műve
A kiállítás körülbelül nyolcvan, különböző stílust képviselő festményt mutatott be, amelyek nagy részét még soha nem láthatták Hollandiában. A kiállítás azért is volt fontos, mert a Fővárosi Képtár négy festménye is bemutatásra került.
Kurátorok: Radu Stern és Boros Judit