Háromdimenziós látkép Budapestről

1 tárgy - 7 szempont

 

Mit látunk?

A különös tárgy az 1790 körüli Pest-Buda látképét tárja elénk a Rózsadombról nézve. Előtérben szőlőültetvények és művelőik, mögöttük az országúti ferencesek temploma látható, a kép középtengelyében a mai Batthyány téri Szent Anna templom kéttornyos épülete magasodik. A háttérben többek közt Pest látképe, a hajóhíd, a Tabán és a budai Várpalota ismerhető fel. A 18. század végén valószínűleg a mai Bolyai és Apostol utcák sarkánál állt egykori Veronika-kápolna közeléből adódott ez a látvány.

 

Mi ez a tárgy?

A város látványának térbeli megjelenítéséhez hat különálló, párhuzamosan egymás mögé helyezett papírlemezre festették fel temperatechnikával a képet. A lemezeket egy trapézalakú falapra rögzítve üveglappal lezárt fakeretben helyeztek el.

 

Mi a neve?

A különleges tárgynak annyira kevés párhuzamát ismerjük, hogy még szabatos megnevezése is gondot okoz. Méreteit, kialakítását tekintve a 19. század közepének két népszerű, a képzőművészet határterületein található vizuális műfajával áll rokonságban: a diorámával és a miniatűr papírszínházzal. Az előbbi fogalom alatt ekkor keretezett, festett háttér előtt kulisszaszerűen elrendezett háromdimenziós látképeket értettek. Analógiaként mutatjuk a drezdai katolikus templomot mutató dioráma fotóját.

A térmélységnek papírból kivágott párhuzamos síklapok révén való érzékeltetése tárgyunkat viszont a miniatűr papírszínházakhoz teszi hasonlatossá.

Fotó: Stiftung Historische Museen Hamburg

 

Mikor készült?

A dioráma kompozíciója szinte teljesen megegyezik egy 1790 körül készült rézkarcéval, csak az előtér alakjait egyszerűsítette le kissé ismeretlen alkotója. Joseph és Peter Schaffer grafikája Bécsben jelent meg egy 1779 és 1798 között kiadott, többségében a császárváros nevezetességeit megörökítő látképsorozat részeként. A Schaffer fivérek pest-budai vedutájának első változatán az 1787-es évszám szerepel, a dioráma előképéül szolgáló továbbfejlesztett változat legkorábban tehát ekkor készülhetett. 

A kutatás kezdetekor feltételeztük, hogy a magyar ikerfőváros 18. század végi állapotát megörökítő metszetet akkor választották előképül egy dioráma készítéséhez, amikor a megörökített látvány még többé-kevésbé megfelelt a valóságnak – tehát még az 1838-as nagy árvíz, a klasszicista Pest ezt követő kiépülése, illetve a Lánchíd megépítése előtt. A restaurátori anyagvizsgálat azonban más eredményt hozott: erről a következő posztban számolunk be.

 

Datálás restaurátori eszközökkel

A tárgy egyedi jellege és a rendelkezésre álló kevés információ megnehezítette a datálást, ezért restaurátorunk rostvizsgálatot végzett. Mintát véve a papírokból len, kender, pamut, szalma, valamint facsiszolat vált azonosíthatóvá: utóbbi jelenléte 1840 utánra datálja a tárgyat, mivel korábban nem használtak fát a papírgyártáshoz.

 

Restaurálás és összeállítás

A dobozszerkezet pormentes záródása megsérült, ezért a belső felületeken is vastagon por rakódott le, míg a kereten és a hátlapkartonon korábbi bontás nyomai és vízfoltok voltak megfigyelhetőek. A tárgy szétszedése után váltak láthatóvá az utólagosan használt szögek és szögnyomok, amelyek szintén korábbi beavatkozásra utalnak. A tárgy állapotát veszélyeztető szakszerűtlen javítások eltávolításra kerültek.

A tárgy összeállításánál az eredeti készítéstechnika nyomait követtük és a hátlapkartont, valamint a keret hátulját teljes felületen papírral fedtük le, lezárva ezáltal a tárgyat.

 

Miért örökítették meg az 1840-es években Pest-Buda fél évszázaddal korábbi látképét egy diorámában? 

A válasz talán a térhatású és részben mozgást is érzékeltetni képes különféle optikai mutatványok, látványosságok korabeli népszerűségében rejlhet. A vásárokon, fogadókban, sőt színházakban mutogatott panorámákban, kozmorámákban, ködfátyolképekben a képekre éhes pesti közönség többnyire távoli és hazai tájak látványával ismerkedhetett meg, szinte mindig képsorozatok formájában. Nem kizárt, hogy múzeumunk műtárgya is egy hasonló, de privát használatra, magántérbe szánt sorozat része volt: a város két generációval korábbi látványát bemutató diorámát pedig egy vagy több hasonló, de Pest-Buda korabeli megjelenését megörökítő térhatású kép egészítette ki.

 

Vissza a főoldalra: Virtuális gyűjtemény