MA

TESTKÉP - AKT A KORÁTRS MAGYAR FOTOGRÁFIÁBAN. A Budapest Photo Festival kiállítása a Kiscelli Múzeumban

- tematikus válogatás -

Mit gondolnak a kortárs magyar fotográfusok a testképről ma?

 

 „Ki itt belépsz, hagyj fel minden reménnyel!” A Javító nem a remény kapujának látszik. Ez büntetés. Nem reményt, hanem esélyt ad. És leckéket. Vergõdhetsz, erõlködhetsz, fejet hajthatsz, behódolhatsz– ez mind süllyedés. Ha pedig kinyitod a szemed, s nemcsak a túlélésért küzdesz, hanem tovább akarsz lépni, nagy esélyed van. Ha továbblépsz, egyszer csak meglátod a remény sugarát. Az még nem sok minden, de nem is semmi!

Az Aszódi Javítóintézet különleges hely: az ideiglenesen itt élőknek az ittlét egyszerre büntetés és nélkülözhetetlen segítség. Aki már járt ott, biztosan nem fogja elfelejteni – ezt tapasztalatból tudom. Fotográfusként az elmúlt évben hosszabb időt töltöttem együtt a bent lakó srácokkal, akik többnyire lopásért, rablásért vagy más bűncselekményért kerültek be. Sikerült jobban megismernem, hogyan működik a kívülállókat zsigerből elutasító, zárt közösségük. Eleinte engem sem fogadtak el, később aztán megszoktak, megkedveltek és maguk közé engedtek. Sokat elmond, hogy az első képeimet így is közel egy hónap után tudtam csak elkészíteni, addig fényképezőgép nélkül voltam köztük. Az ott dolgozó szakemberek hamar felismerték a közeledő, jó szándékomat, minden zárat nyitó kulcsot kaptam, szabadon mozoghattam az intézetben. Míg bent jártam, találkoztam kiélezett helyzetekkel, akadt olyan is, amit a fényképezőgépemmel sikerült megoldanom. Több pozitív élmény is ért, sok ajándékot kaptam tőlük, melyet saját kezűleg készítettek. Mindeközben olyan dolgokat is megtudtam róluk, amit a külvilág nem ismerhet. A bent lakó fiatalok között számos tehetség akad, van, aki verseket ír, kiválóan énekel vagy táncol. Ezek az élmények, ismeretek, tapasztalatok nem csupán az elkészült fotókon maradtak meg, de bennem is kitörölhetetlen nyomot hagytak. (Urbán Ádám)
 

A sorozat képei egy magyarországi cosplay versenyen készültek. A fiatal résztvevők egy-egy filmbeli karaktert személyesítenek meg úgy, hogy a legapróbb részletekben is utánozni próbálják az eredeti szereplőt. A ruhájukat legtöbbször maguk varrják, építik és sokuknak több kosztüm is lóg a szekrényben. A verseny során a zsűri az öltözéket és a karakter megszemélyesítését is pontozza, de a cosplayereknek legalább olyan fontos az, hogy kilépjenek egy napra a saját életükből és egy más testbe, egy fiktív karakter bőrébe bújjanak. 

Cosplay #1: Superman bőrét egyfajta vékony erőtér védi, mely áthatolhatatlan, és ennek köszönheti sebezhetetlenségét. Rendelkezik röntgenlátással, hőlátással, melynek segítségével még az acélt is megolvasztja. 

Cosplay #2: Yomi az alvilág egyik ura, egy démonvezér. Ildikó gyerekkori kedvenc animéje volt a Yu Yu Hakuso

Cosplay #3: Witch King, az egykori emberkirály, akit a Kilenc Gyűrű egyike eleven lidérccé változtatott, Ő volt Minas Morgul ura, a nazgúlok vezére és Mordor seregeinek hadvezére; Szauron legerősebb és leghalálosabb szolgálója

Cosplay #4: Alice álmában belezuhan egy nyúlüregbe, és egy abszurd mesevilágba kerül, ahol furcsa szerzetekkel találkozik. Néhol megnő, összemegy, beszorul a Nyuszi házába, hernyókkal beszélget, őrültekkel teázik, krikettezik a Szív Királynővel, majd felébred álmából.

Cosplay #5: Krisztián azért öltözött női Steampunknak, mert ha egy női karaktert sikeresen tud cosplayezni, akkor bármit. (Hirling Bálint)

 

 

Tovább az oldalra: TESTKÉP - Akt a kortárs magyar fotográfiában