OKISZ-székház

 

OKISZ-székház

1146 Budapest, Thököly út 58-60.

 

Az épület tervezője: Mónus János építész (ÁÉTV)

Belsőépítészet: Gampel József

Tervezés: 1970-72. Építés: 1971-1973.

Dokumentálás: 2019 február

Fotók: F. Szalatnyay Judit, koncepció: Branczik Márta, munkatárs: Gál Csaba

Az épület korabeli ismertetése:

M. J. (Mónus János): OKISZ-székház, Budapest, XIV., Thököly út., Magyar Építőművészet, 1974/4., 36-41. oldalak

 

Budapesten nagyon kevés brutalista stílusú épület van, ezért is fontos volt az egykori OKISZ (Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsa Ügyintéző Szervezete) mai nevén Magyar Iparszövetség irodaházát dokumentálni. Szerencsére ez a ház külsejében és belső tereiben is szinte eredeti állapotát őrzi. 

Eredetileg Dúl Dezső (1925-2015), osztálya kapta a feladatot egy korábbi programterv alapján, ami a késő modernizmusban szokásos „lepény-hasáb” tömegtagolást mutatta. A kiviteli terveket Mónus János készítette volna, de ő ehelyett a teljes koncepciót megváltoztatta. Az építész maga így írt az ÁÉTV (Általános Épülettervező Vállalat) nevű tervezőirodában töltött idejéről: “Én Dúlhoz kerültem, helyette egy gusztustalan NDK hegyi szállodáját végignyúztam, majd jutalmul egy elfuserált programtervet nyomott a kezembe, hogy csináljak belőle kiviteli tervet. Kidobtam, újrakezdtem, OKISZ lett, aztán én is leléptem, mint Hont, mint Szőke. ” Mónus János épülete nem térfalként jelenik meg a Thököly út irányából, a tervező inkább elhúzza a szomszédos historizáló templom közeléből az új házat, a környező villák felé. Az épület tömege párhuzamos tengelyek mentén lépcsőzetesen elcsúsztatott hasábokból áll, emellett az egyes hasábok különböző magasságúak, sőt teraszosan is visszalépcsőznek, így a fő tengelyre merőleges dinamika is létrejön, vagyis a tér mindhárom dimenziójában érvényesül a tömeg lépcsőzetes tagolása. Ezt a tagolást hangsúlyozzák a homlokzat masszív, horizontális, roncsolt felületű műkő burkolati elemei is, ugyanakkor ezek csupán applikált homlokzati elemek, a monolit (helyszíni gyártással készült) vasbeton pilléres épület szerkezetével nincsenek összefüggésben.

Az épület előcsarnokából az irodák mellett kiállítótér, könyvtár nyílt, az első emeleten helyezte el a tervező a 200 fős előadótermet és a tágas tárgyalókat. A jellemzően középfolyosós rendszerű emeleti irodai terekhez páternoszterrel és lifttel is el lehetett jutni.

Bár az építész korabeli ismertetésében fontosnak tartotta megjegyezni, hogy „a belsőépítészet nagy része nem a tervek szerint készült el” a ház részletei, belsőépítészeti megoldásai így is tervezői igényességet tükröznek. Látványos az épület főlépcsőházának egyedi készítésű, hajlított krómacél elemekkel rögzített, vöröses pallókorlátja. De csoportosított elhelyezésük által a hétköznapi, sorozatgyártásban készült gömblámpák is különlegessé váltak. A gömbök és az egyes bútorokon, falfelületeken megjelenő lekerekített formák, már a 70-es évek közepének design világát előlegezik meg.

 

 

Galéria

 

 
     
   

 

További projektek: VIRTUÁLIS LELETMENTÉS