A 86 éves sakktábla jelmez

Februári kiemelt műtárgyunk egy igen szép női jelmez az 1920-as évek végéről. Ezzel szeretnénk a 90 évvel ezelőtti Budapest farsangi hangulatát megidézni.

Múzeumunk textilgyűjteménye őrzi ezt a ruhadarabot, amelyet 1998-ban vásárolt Simonovics Ildikó, a gyűjtemény vezetője. A jelmezt 1929-ben varrták minden bizonnyal egy 86 évvel ezelőtti farsangi bálra, ahol viselője sakktáblának öltözött.

 

 

 

Az atlaszselyem ruhán ecrü és fekete színkombinációk utalnak a táblajátékra, ami különösen a szoknyarészen válik egyértelművé. Itt a fekete „mezőkön” ugyanis felsorakoztatták a játékfigurákat is: a gyalog, a király, a huszár, stb papírból kivágott, és ruhára ragasztott alakjai jelennek meg. A leghangsúlyosabb talán a ruha felső részének V alakú betétjére ragasztott királynő (mi más is lehetne?!) alakja. A viselethez tartozik egy sakktábla mintás, ugyanebből az anyagból készült pomponos barett is.

 

 

 

Ami pedig a két világháború közötti pesti nőt illeti. Az 1920-as években is megvolt annak az írott, vagy íratlan, szabálya, hogy melyik alkalomra milyen ruhában illett megjelenni. A legtöbb esetben a meghívóban dresszkód is szerepelt, ami sok esetben megkönnyítette az öltözék kiválasztását. Ha a férfiaknak például a frakkot vagy a szmokingot írták elő, abból a nők is kiolvashatták, hogy nekik kis- vagy nagyestélyiben volt kívánatos a megjelenésük. Persze nem csak estélyek, bálok alkalmával került elő a szép ruha. Színházba, operába is illett kiöltözni: színházba elég volt a kisestélyi, operába nagyestélyi illett. Ha bálba mentek dédanyáink, egyértelműen nagyestélyi kellett hozzá. Az 1920-as években ezeknél a ruháknál jellemzően a hátrész maradt csupaszon, azért mert a kor új, modern táncainál a párok egymáshoz simultak, és így a hát jobban érvényesülhetett. Ekkoriban a hosszú gyöngysorok voltak divatosak, amelyek a tánc hevében ide-oda mozogtak. Nem volt baj, ha a ruha szabása lehetővé tette a táncolást is.

 

 

A bálokon pedig milyen táncok voltak divatban? Az 1920-as évek táncos mulatságairól némi fogalmat alkothatunk például a járt táncok alapján. Ezek kitűnő forrása a táncrend, amelyből jó párat őriz múzeumunk. A XIX. században, egészen az 1910-es évekig olyan táncokat jártak, mint a polka, a keringő, a négyes, a csárdás, majd az 1920-as években kezdtek feltűnni a  modern korszak táncai is: a charleston, a boston, a shimmy, a foxtrott, a onestep és a tangó.

Hogy mekkora sikert aratott a sakktábla jelmez 1929-ben, és hogy konkrétan melyik bálon, milyen táncot járt benne tulajdonosa, sajnos nem tudjuk.

Végezetül álljon itt egy 1929-es bál táncrendje, amelyet a Cukrász Ipartestület szervezett Budapesten. A csárdásos nyitányt keringő követte, majd jött a charleston, a foxtrott, a tangó. Ezután ismét keringőt jártak, majd négyest és csárdást. A divatosabb táncblokkot a blues, a shymmy, a charleston, a tangó alkotta. Levezetésképpen ismét egy keringő, majd zárásként újra csárdást roptak a bálozók.

Talán valami hasonló táncrendet lejtett a "sakktábla" is 86 évvel ezelőtt.

Minden kedves olvasónknak vidám farsangot kívánunk!