Magyar Kereskedelmi Kamara székháza

 

Magyar Kereskedelmi Kamara székháza

1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 6-8.

 

Az épület tervezője: Pintér Béla építész (KÖZTI)

Belsőépítészet: Hornicsek László (KÖZTI)

Tervezés: 1968. Építés: 1969-1972.

Az épület korabeli ismertetése:

P.B (Pintér Béla): Magyar Kereskedelmi Kamara Székháza, Budapest V., Kossuth Lajos tér; Magyar Építőművészet, 1974/1., 9-17. oldalak

 

Az 1970-es évek elején Budapesten számos jó minőségű irodaház épült fel. Annak ellenére, hogy a korszak manapság nem túl népszerű, érdemes elfogulatlan szemmel megfigyelni ezeket az épületeket, ezért is szerettük volna megörökíteni a Kossuth tér sarkán álló, a metró-bejáratot is magába foglaló házat. Elismert építész, Pintér Béla tervezte, az új gazdasági mechanizmusban jelentősebbé váló Magyar Kereskedelmi Kamara számára és ez a funkció eleve reprezentatív kialakítást igényelt. „A Kereskedelmi Kamara funkcióját tekintve a magyar ipar „külkereskedelmi képviselője”, így a székházban nagy kül- és belföldi ügyfélforgalomra kellett számítani. Követelmény volt, hogy az együttes szerkezeti, építészeti, szakipari, gépészeti, belsőépítészeti anyagai és a kiképzések a magyar anyag- és építőipar reprezentatív kiállítótermeként szerepeljen, amely a külföldi ügyfelek előtt méltán reprezentálja a magyar ipart.”

A vasbeton pillérvázas szerkezetű épület földszinti előterét gránitlapokkal, illetve carrarai fehér márvánnyal burkolták, jelentős építészeti elemei a Boda Gábor reliefjével díszített szabadon álló oszlop, mellette a korszak jellegzetes, íves vonalú lépcső-megoldásával. Az előtér másik oldalán a mára átalakított recepciós pult és a szinte op-art hatású préselt alumínium lemezzel borított elemekből álló ruhatári blokk áll. Több tárgyalóba is bejutottunk, a fa intarzia borítású (Somos Miklós munkája) ún. „kerekasztal tárgyaló” mellett egy kisebb, sötétkék szkáj (a műbőr egy fajtája – nagyon büdös!) burkolatú terem is volt az épületben. Legalább ilyen érdekes a 400 fős központi előadó, különösen eltérő belmagasságát követő mennyezetburkolása, gömb lámpasora, és a tolmácsfülke-ablakok kialakítása miatt.

A 6. emeleten, az elnöki szinten fotóztuk az eredeti fehér és fekete szkáj, párnázott ajtókat, ezek a régi fényképeken is fellelhetőek, ahogy az eredeti berendezésből megmaradt jellegzetes, kocka alakú, sötétkék és mustársárga színű szkáj-fotelek is. Volt az épületnek irodaépítészeti szempontból is egy különlegessége, újítása. Itt alkalmaztak először az irodák osztására alumínium szerkezetű, alul-felül átlátható válaszfalakat. Ezáltal a terek szeparáltak és hangszigeteltek lehettek, de mégsem váltak cella-szerűvé. Azt persze nem tudjuk, milyen lehetett ott a hőmérséklet júliusban, klíma-berendezés nélkül! Azt viszont történetesen sokan tudják, milyen volt a legfelső szint étterme és panorámája - hiszen az épületnek ez a része nyilvános volt.

A galériát az F. Szalatnyay Judit múzeumi fényképész által 2014-ben készített felvételekből és korabeli publikációkból állítottuk össze. A többi fotó a múzeum gyűjteményében várja a korszak kutatóit…

 

Pintér Béla (1926-1992), az épület alkotója először 1958-ban kislakások tervezéséért, majd 1978-ban a vári Hilton szálló tervezéséért kapott Ybl-díjat. Különlegesen szép épülete a Török utcában álló OTP-társasház (1959, Budapest, II. Török u. 7-9., munkatárs Köteles József).

 

Galéria