A Déli pályaudvar gyorsétterme

 

A Déli pályaudvar gyorsétterme

1013 Budapest, Krisztina körút 37.

 

Belsőépítész: ?

A faldekoráció tervezője: Blaski János és Miskei (Miskey) László

Pályázat: 1974, kivitelezés: 1975

 

Dokumentálás: 2019 november

Fotók: F. Szalatnyay Judit, koncepció: Branczik Márta, munkatárs: Gál Csaba

 

A helyszín dokumentálása a 17. Nemzetközi Építészeti Biennále, Othernity – Modern örökségünk újrakondicionálása című, magyar kiállítási projekttel együttműködve készült.

 

Korabeli források:

(Kővári György): A Déli pályaudvar átépítése. Magyar Építőipar, 1977/1 pp. 32-34.

Blaski János és Miskei (Miskey) László pályázati anyaga.  Képző- és Iparművészeti Lektorátus archívuma (Szépművészeti Múzeum - Magyar Nemzeti Múzeum Adattára)

Köztéri munkák. Művészet, 1976 / 1. szám p. 42.

fortepan / Bauer Sándor, 1976

Fél tonna galambszar az Utasellátóban. Index, 2009.10.26 (Barakonyi Szabolcs képeivel)

https://index.hu/kultur/media/2009/10/22/ide_jarnak_majd_bulizni_a_budaiak/

Múltidézés a restiben. Indóház vasúti magazin, 2009.10.26 http://iho.hu/hir/multidezesarestiben

 

A Déli pályaudvar bővítése 1970-78 között zajlott, ekkor készült el a metrócsatlakozás, és 1973-ban átadták az új, reprezentatív utascsarnokot is. Ennek Vár felőli végén, a csarnok és a MÁV üzemépület összemetsződésében nyitották meg a gyorséttermet, így ennek terében egyszerre van jelen az üzemépület fehér márvány homlokzata és a csarnok enteriőrjét meghatározó fénylő fekete kvarcit burkolat. Az étterem tervezője középre vonta össze az üzemi funkciókat (csomagmegőrző, konyha, kiszolgálás, pénztár), ezek a sarkon ívesen átforduló kiszolgáló pultokkal, két oldalon kapcsolódtak a panoráma felé nyíló fogyasztótérhez. A pultok tetejét és a háttérfalakat az akkor divatos krómozott (szegecsekkel hangsúlyozott) felületek borították, megvilágítását is ilyen, lekerekített szélű krómacél búrákból kapta. Nem csak a belsőépítészeti munka volt igényes, a bisztró egyes falfelületeinek dekorálását képzőművészek tervezték. Ebben az időszakban ugyanis az állami beruházások összköltségének bizonyos hányadát képzőművészeti alkotások beépítésére, illetve elhelyezésére kellett fordítani. A munka odaítéléséről meghívásos pályázat során döntöttek, amit a Képző- és Iparművészeti Lektorátus bonyolított le, az alkotások kiválasztásában képzőművészekből, építészekből álló zsűri segítette a munkáját. Ebben az esetben Blaski János és Miskei László kapta a megbízást a bisztró faldekorációjának elkészítésére. Blaski elsősorban figurális munkáiról volt ismert, egyik korábbi monumentális üvegmozaikja (A szocialista kultúra története, 1967) a csodás salgótarjáni József Attila Művelődési Központban (Szrogh György, KÖZTI, 1966) ma is látható. Miskei azonban korábban is készített geometrikus épületplasztikát, a Virtuális leletmentés projektben már bemutatott egykori Kohó- és Gépipari Minisztérium székház (Farkas Ipoly, Kévés György, Mészáros Géza, IPARTERV, 1971) előcsarnokába. http://kiscellimuzeum.hu/koho_es_gepipari_miniszterium

 

A művészek beadott vázlatai a kör motívum variálására épültek - ez a pályaudvar terveit ismerve nem meglepő! Készült egy statikusabb, szabályosabb változat, de végül a köröket dinamikusan variáló, vízszintes tengely mentén elmozgató, talán vonatkerékre, mozdonyra asszociáló, második tervet kivitelezték (a pályázat anyaga a Lektorátus archívumában, a Szépművészeti Múzeum - Magyar Nemzeti Múzeum Adattárában megtalálható). Az egyszerű falicsempék színezése meglepő, narancs, sötétkék, orgonalila, sárga.

 

1975. december 24-én nyílt meg az Utasellátó Vállalat által üzemeltetett hipermodern önkiszolgáló bisztró, ami sok dicső év és viszontagság után bezárt, üresen állt, majd 2009-ben Dpu cha-cha-cha néven, diszkóként nyílt meg újra. Ekkor az eredeti ’70-es évek hangulat felidézéséhez próbálták a régi berendezés elemeit megőrizni, felújítani, esetenként színes fóliával pótolva a megsemmisült csempeburkolatot. Még ott voltak az eredeti, 34 évvel korábbi jugoszláv műanyag gömblámpák, a pultok, az eredeti feliratok: SÜTEMÉNY, KÁVÉ… Talán meglepő, de a csempelapok nagy része és néhány bútorelem kissé romosan ugyan, talán a gipszkarton takarásában, de ma is a helyén van! Viszont már a cha-cha-cha is régen bezárt, azóta ismét elhagyatott a hely, a hetvenes évek izgalmas budapesti dizájnjának egyik utolsó helyszíne.

 

Galéria

 


 

 

Kapcsolódó leletmentés: Déli pályaudvar

Vissza a főoldalra: Virtuális leletmentés